A hipermarketekbe járunk legszívesebben vásárolni

Az akciók, illetve promóciók jelentősége a korábbi évekhez képest továbbra is magas. Az üzlettípusokat  tekintve a hazai fogyasztók évek óta a hipermarketekben és a kisebb önkiszolgáló boltokban költik el a legtöbb pénzt élelmiszerekre és élelmiszer-jellegű termékekre.

Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere elmondta, hogy a boltválasztást befolyásoló tényezők fontossága tekintetében a tavalyi eredményekhez képest lényeges elmozdulás nem tapasztalható. Először a 2009-es év végi felmérésnél tapasztaltuk, hogy lényegesen megnőtt az akciók/promóciók szerepe. Ezeknek a tényezőknek a jelentősége a korábbi évekhez képest továbbra is magas, amely a válság hatására átalakult tudatosabb fogyasztói magatartásformára utal.

A fogyasztói szegmentáció alapján 8 szegmens különböztethető meg – felső plusz: a társadalom 4 százaléka, felső klasszik (2 százalék), befutott értelmiségiek (14 százalék), hedonista fiatalok (17 százalék), városi alsó-közép réteg (7 százalék), munkásosztály (13 százalék), szegény nyugdíjasok (25 százalék), „underclass“ (18 százalék) –, amelyeknél a boltválasztást befolyásoló szempontok sorrendje közel azonos. Érdekesség, hogy a felső plusz és a felső klasszik köreiben a minőség és az árszínvonal után az üzlet és környezetének tisztasága áll a harmadik helyen, megelőzve a választék nagyságát. A választék a hedonista fiatalok körében bír a legnagyobb jelentőséggel.

Az üzlettípusokat  tekintve a hazai fogyasztók évek óta a hipermarketekben és a kisebb önkiszolgáló boltokban költik el a legtöbb pénzt élelmiszerekre és élelmiszer-jellegű termékekre. Az elmúlt 10 évben e két csatornatípus közül hol az egyik, hol a másik kedveltsége volt magasabb, 2010-ben azonban 7 százalékpontos különbség alakult ki a hipermarketek javára. Ilyen irányú és mértékű eltérés eddig csak 2005-ben volt tapasztalható.

A hipermarketekben történő vásárlások gyakorisága is emelkedett. Amíg 2009-ben a hipermarketek törzsvásárlóinak 29 százaléka hetente többször vagy akár naponta is vásárolt a csatornában, addig 2010-ben ez az arány 40 százalékra ugrott. A csatornatípus fő vonzerejét a nagy áruválaszték és a kedvező árak jelentik.

A szupermarketek jelentősége 2006 óta folyamatosan növekszik, jelen hullámban a diszkontokkal azonos, 21 százalékos említési arányt értek el. Ebben az üzlettípusban naponta vásárlók aránya valamelyest csökkent 2009-hez képest, azonban lényegesen nőtt a heti többszöri és kis mértékben a heti egyszeri vásárlások aránya. A szupermarketeket heti egy alkalomnál ritkábban felkeresők száma szintén csökkent. A csatorna legfőbb előnye a könnyű megközelíthetőségben, a széles választékban és a jó ár-érték arányban rejlik.

A diszkontok említési aránya a 2009-es visszaesést követően (amely részben a Plus-ok megszűnése miatt következett be) visszatért a korábbi években mért szintre. Ez elsősorban az egyes kereskedőláncok terjeszkedésének köszönhető. A diszkont csatorna elsősorban alacsony áraival, jó akcióival és a vevők által kedvezőnek ítélt ár-érték aránnyal nyeri el a vásárlók tetszését. 

A kis önkiszolgáló boltok (ide tartozik a hazai láncok boltjainak jelentős része) a mindennapi bevásárlások legfőbb színterei. A törzsvásárlók 36 százaléka naponta, 57 százaléka hetente többször látogatja az ilyen jellegű boltokat, amelyek elsősorban könnyű elérhetőségük miatt vonzóak. Emellett a független kisboltok esetében is az udvarias, segítőkész eladók jelenlétét emelték ki a válaszadók - állapítja meg a tanulmány.

Privátbankár