Fülöp András, a Deloitte Zrt. Pénzintézeti szektorának vezető partnere elmondta: A felmérés legmeglepőbb megállapítása arra mutat rá, hogy a kockázatkezelési feladatokkal kapcsolatos felelősség a megkérdezett pénzintézeteknek csupán kevesebb, mint felénél (49%) képezi (részben vagy egészben) szerves részét a teljesítmény-célkitűzéseknek és a vezetői szintek javadalmazásával kapcsolatos döntéseknek.
Az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy szükség van a pénzintézetek kockázatkezelési képességeinek fejlesztésére, az előttünk álló kétségtelenül nehéz idők pedig ezt a feladatot még sürgetőbbé, első számú prioritássá teszik.
A Deloitte szakértője közölte: Az események rámutattak a kockázatkezelés egyik fontos alapelvére is: a kockázat és a megtérülés kéz a kézben járnak, ezért együttesen kell őket vizsgálni. Az egyik legnagyobb feladat annak vizsgálata, hogy hogyan lehetne a kockázatkezelést a teljesítmény-célkitűzésekkel és az üzleti döntésekkel együtt, integrált módon kezelni.
A megkérdezett pénzintézeteknek csupán 36 százaléka rendelkezett vállalati kockázatkezelési programmal (enterprise risk management — ERM), és 23 százalékuknál volt folyamatban a program kialakítása. Az ERM programok integrált és átfogó módon mérik fel azokat a kockázatokat, melyeknek az intézmény ki van téve, majd fókuszált és következetes megközelítéssel kezelik azokat. Még a 100 milliárd dollár, vagy azt meghaladó össz-eszközértékű pénzintézeteknek is csak alig több mint fele (58%-a) működtetett már ERM programot.
A szabályozó hatóságok elvárják a pénzintézetek független kockázatkezelési modelljeinek validálását (érvényességük vizsgálatát) annak érdekében, hogy megbízhatóan felmérhessék a potenciális kockázatok valószínűségét és mértékét.
A Deloitte máig meghozott intézkedésekkel kapcsolatos kérdéseire különféle válaszok érkeztek. Míg bevallásuk szerint a felmérésben részt vevő pénzintézetek 53 százaléka rendelkezik független modellvalidációs funkcióval, a többi válaszadó több mint kétharmadánál nem volt tervben ilyen funkció kialakítása.
A globális felmérést alátámasztják a helyi pénzintézeti vezetőkkel folytatott beszélgetéseink, melyek szerint a fejlett kockázatmérési modellek bevezetésében és alkalmazásában jelentős előrelépés történt, viszont a modellek validálása és a stressz események hatásainak tesztelése csak a közelmúlt eseményei miatt kerültek az érdeklődés fókuszába.
Szendrey Attila elmondta: Elképzelhető, hogy a felsővezetőknek a komplex termékek kínálatában rejlő kockázatok megfelelő felméréséhez sokkal átfogóbb statisztikákra van szükségük. Globálisan a pénzintézetek durván 80 százaléka alkalmaz banki és kereskedelmi kimutatásaira stressz tesztet, azonban állításuk szerint csak 58 százalékuk végzi el a strukturált termékkockázatok stressz tesztjét. A strukturált termékkockázatok stressz tesztjét alkalmazó pénzintézeteknek csupán 17%-a végzi el a teszteket napi rendszerességgel, kétharmaduk pedig csak negyedévente, vagy még ritkábban.
Sok még a tennivaló a kockázatkezelés informatikai infrastruktúrájának modernizációjával kapcsolatban is. A felsővezetők körülbelül fele nyilatkozott különösen elégedetten, vagy nagyon elégedetten arról a náluk működő kockázatkezelési rendszerről, amelynek információira a piaci és hitelkockázatok kezeléséhez szükséges döntéseiket alapozzák. Más területeken, mint például a likviditási és működési kockázatok kezelése terén csupán 40 százalékuk, vagy ennél kevesebben nyilatkoztak hasonlóan pozitívan a rendszerek által szolgáltatott információk hasznosságáról.
A felmérésből kiderül, hogy a pénzpiacok folyamatos és nagymértékű ingadozása és nyugtalansága következtében a pénzintézetek egyre komolyabb és integráltabb kockázatkezelési rendszerekbe fektetnek be, melyek következetes és átfogó képet festenek több üzletág, portfolió, termék és régió kockázati helyzetéről - mondta a Deloitte szakértője.
Pozitív üzenet Londonból
Szorongunk a belpolitikától és a bankoktól
Ha ügyesek vagyunk, megéri a cafetéria - útmutató
Az új influenza végzi ki a brit gazdaságot?
Privátbankár