A szó latin "adventis Domini", vagyis az "Úr eljövetele" kifejezésből származik, és a karácsonyt megelőző négy hetet foglalja magában a keresztény kultúrkörben. Az Úr eljövetele a várakozás beteljesedése, vagyis a karácsony.
A magyar nyelvben ma már kevésbé használatos Úrjövetnek is nevezik az időszakot, illetve néhány vidéken "kisböjtként" tartják számon. Az adventi hagyomány egyidős a karácsony megünneplésének szokásával, tehát nagyjából 1500 éves múltra tekint vissza a keresztény egyházon belül. Egészen pontosan VII. Gergely pápa jelölte meg, hogy a várakozás kezdete Szent András napjához legközelebb eső vasárnap, ami a december 25. megelőző negyedik hét utolsó napja, és mindig november 27. és december 3. közé esik.
Sokan úgy hiszik, hogy az adventi koszorú készítése is ekkortól szokás, pedig (hasonlóan a faállításhoz vagy a december 6-ai "Mikulásozáshoz") az csak a 19. századtól jött szokásba. Az eredettörténet szerint egy hamburgi evangélikus lelkész, Johann Heinrich Wichern egy kör alakú csilláron gyertyák meggyújtásával jelezte a karácsonyig hátralévő időt, ami nem volt azelőtt szokás. Az ő "koszorúján" még 24 gyertya volt (egyes források szerint 4 nagyobb, a vasárnapokat jelölő, és 19 kisebb, vagyis csak 23) és a hét minden napján meggyújtott egyet-egyet.
Új év - új árcédulák: Ön szerint mi drágul leginkább január 1-jétől? Szavazzon! |
A hívők egy rózsaszínű gyertyát és három lilát tesznek az általában fenyőágakból font koszorúra, melynek alapját ma már egy szalmakarika képezi. Az idők folyamán a gyertyák is egyre több fajta színben tűntek fel rajta, ma már kevesen tartják az eredeti színkombinációt, előtérbe kerültek az esztétikai illetve a divat diktálta szempontok. A várakozás izgalmát is szimbolizáló koszorú a gyerekek körében is hamar népszerű lett, jelentése ezen kívül is egyre inkább elvált az egyházi tartalomtól. A "megtisztulás" fogalmának vallásos töltete helyett ma már sokan úgy tekintenek az advent időszakára, amikor fokozottabban figyelünk egymásra, megértőbbek vagyunk a másikkal és toleránsabbak, ahogy azt egész évben tennünk kellene (ez egy fajta felkészülési folyamat a nyugodt és békés karácsonyra is). Az átalakuló jelentéstartalom azonban semmit sem vett el a meggyújtott gyertyákkal díszített koszorú misztériumából.
Az advent egy másik igen kedvelt kelléke a naptár, ami hasonlóan az eredeti adventi koszorúhoz, minden nap elteltét jelzi karácsonyhoz közeledve. Az eredeti ötlet Gerhard Langtól származik. A német fiatalember gyerekkorában folyamatosan kérdezgette édesanyját, mennyit kell még aludni karácsonyig. Az édesanya pedig ezt megunva egy naptárat készített fiának: a napokat jelölő kis négyzetekre pedig édességeket, apróságokat fűzött fel. Lang később ezt fejlesztette tovább, az édességeket kis ajtók mögé rejtette. 1908-ban Lang saját kiadója készítette el az első kalendáriumot. Az első hivatalos naptár biblia idézeteket rejtett, csak néhány "kalitkában" volt meglepetés. A naptár hatalmas siker volt, és hamar átlépte Németország határait, de a második világégés alatt abbahagyták gyártását, mert a háborús gazdaságnak minden "alapanyagra", így a papírra is szüksége volt. 1945 után azonban a kalendáriumok már az Egyesült Államokban is megjelentek, itt gyártották az első olyat is, amelyben csak csokoládé volt (1950-ben). Lang nagyon sok gyermeknek szerzett így boldogságot - talán ezért, talán a csoki miatt, igen hosszú élet után, 1974-ben hunyt el, saját és naptára szülővárosában, Münchenben.
A Mikulás pénzért is jön - csak legyen beoltva
Itt a Fekete Péntek: indulhat a roham!
Indul a milliárdos édességszezon
Felháborító akciók: nyaralást kaphat a cicik mellé
Szeretjük a hazait, de az ár és az íz fontosabb
Családban marad: karácsonyi erősítést kap a Tesco
Privátbankár