.jpg)
Mindezt a befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló, 2007. december 1-jével hatályba lépett törvény (Bszt.) írja elő, amely a pénzügyi eszközök piacainak egységesítéséről szóló uniós irányelven (MiFid - Markets in Financial Instruments Directive) és annak végrehajtási szabályain alapul.
A tesztelési és minősítési előírásokat kizárólag a Bszt-ben meghatározott befektetési szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások igénybevétele esetén kell alkalmazni (klasszikusan az értékpapírügyletek, határidős ügyletek esetében).
Az alkalmassági teszt célja az, hogy a szolgáltató meggyőződjön arról, hogy az ügyfél mely termékekről, szolgáltatásokról rendelkezik megfelelő tapasztalattal, kockázatviselő képességgel, továbbá képet kapjon a befektető befektetési céljairól, jövedelmi és vagyoni helyzetéről.
A megfelelési vizsgálat az ügyfél különböző termékekre, azok kockázataira vonatkozó ismereteit hivatott feltárni, hogy a szolgáltató a számára megfelelőt tudja ajánlani. A megfelelési teszt kitöltésének hiányában - az alkalmassági vizsgálattól eltérően - nem kell feltétlenül megtagadni a szerződéskötést, ám az ügyfél figyelmét fel kell hívni arra, hogy így nem lehet megállapítani, az ügylet valóban megfelelő-e a számára.
A teszteket az elmúlt hetekben megkapó ügyfelek közül többen felháborodtak a jövedelmi és vagyoni helyzetet firtató kérdéseken, bár a lehetséges válaszok széles jövedelmi sávokat jelölnek meg. Ha pedig valaki ilyen jellegű kérdésekre egyáltalán nem kíván válaszolni, arra is lehetősége van.
Például arra a kérdésre, hogy "Mekkora az Ön havi rendszeres nettó megtakarítása?", bejelölhető a "változó" válasz, a "Mi bevételének forrása?" kérdésre pedig az "egyéb bevétel", legalábbis a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) által összeállított típusteszt szerint.
A Bszt-ben a korábbi szabályozáshoz képest újdonság az is, hogy az ügyfeleket ezután kötelezően minősíteni kell. Három alapvető kategória van: a lakossági ügyfél, akinek a legrészletesebb tájékoztatást kell adni; a szakmai ügyfél, aki számára már nem szükségesek részletes információk és a tesztek elvégzése sem, továbbá az elfogadható partner, akit a befektetési vállalkozás lényegében magával egyenrangúnak tekint.
A szabályozás a korábbinál erőteljesebben védi minden területen az ügyfelek érdekeit, így például előírja a megbízás lehető legjobb feltételekkel történő teljesítését (best execution elv). A befektetési szolgáltató felelőssége, hogy az ügyfél kérésére mindenkor bizonyítani tudja, hogy az adott megbízás végrehajtása során ennek megfelelően járt el. Szigorú szabályokat állapít meg a tájékoztatásra is az ügylet teljesítése előtt, és azt követően egyaránt.
Leépültek a forintkonstrukciók
Felénk tart a válság - kikerülni lehetetlen
A BUX is a Fed döntésére vár
Lehetne Magyarországon 1300 milliárdot csalni?
Egy jó lakás, jó helyen továbbra is eladható
MTI