A biztos szerint a munkanélküliség viszonylag magas szinten marad a következő években. Az EU konszenzusa szerint - ha alapvető fordulat nem áll be - 2011-ben 9,5 százalék, 2012-ben 9,1 százalék lesz a munkanélküliségi ráta. Az előrejelzés szerint Magyarország az EU-27-ek között a középmezőny felső szélénél marad - értesült az MTI.
Az unió szeretne modellváltást is a munkaerőpiacon, ezt is megfogalmazta az Európa 2020 stratégia. Ez gazdasági és társadalmi pályát jelöl ki, aminek egyik hangsúlyos eleme, hogy a jelenlegi 69 százalékos foglalkoztatási szint 75 százalékra emelkedjen. Ezeket a célokat azonban összhangba kell hozni a rövid távú pénzügyi stabilitási intézkedésekkel - figyelmeztetett Andor László.
A foglalkoztatási célokat ismertetve a biztos kiemelte a munkavállalás vonzóvá tételét, a nyugdíjrendszer reformját, a munkanélküliek visszavezetését a munkaerőpiacra, valamint a biztonságot és a stabilitást. A vonzóbb munkavállalást a biztos azzal indokolta, hogy vannak országok ahol nagy a szürkegazdaság, vagy indokolatlanul magas a rokkantnyugdíjasok száma.
Főleg a fiatalok nem találnak munkát
Andor László szerint a gazdasági növekedés megindulását jelzi az, hogy a kölcsönzött munkaerőpiacon élénkülés mutatkozik. Hozzáfűzte: a válságot is "előre jelezte" ez a foglalkoztatási forma.
A biztos úgy fogalmazott: 2010 a foglalkoztatás tekintetében a katasztrófa éve volt az EU-n belül. Különösen a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája emelkedett drasztikusan: a válság előtti kevesebb mint 15 százalékról 20,7 százalékra. Ez a tény nemcsak a humán erőforrások elpocsékolását, hanem súlyos társadalmi és szociális problémát jelent. A fiatalok "foglalkoztatására" Ausztriát említette jó példaként Andor László. A végzett 25 év alattiak, ha bizonyos idő alatt nem tudnak elhelyezkedni, akkor visszakerülnek a felsőoktatásba, és így versenyképesebbé válnak a munkaerőpiacon.
Az unión belül nagy eltérések vannak munkanélküliségben. A centrumzónában viszonylag alacsony a munkanélküliségi mutató, Spanyolországban és a Baltikumban magas. Andor László hozzátette: "tartok tőle, hogy Írország is ebbe a körbe kerül".
A biztos megjegyezte, hogy a 23 millió munkanélküli mellett négy millió betöltetlen állás van, ami ráirányítja a figyelmet a munkaerőpiac problémáira is: a megfelelő képzettség és/vagy a mobilitás hiányára.
A biztos kérdésre válaszolva a német foglalkoztatás pozitív eredményeiről elmondta: ez nagyrészt a diverzifikált gazdaságfejlesztésnek és a sikeres szakképzésnek köszönhető. Fontos elem a szociális párbeszéd - hangsúlyozta Andor László. Megállapodás például a munkaidő csökkentéséről és egyéb megoldásokról. Ennek vannak persze költségei - hívta fel a figyelmet a biztos. Spanyolországban például hiányzott és hiányzik a párbeszéd - jegyezte meg.
Felzárkóztatásra és a nyugdíjrendszerek reformjára van szükség
A leszakadókkal kapcsolatban az Európai Bizottságnak újszerű feladatai vannak. Ezek között említette azt, hogy az Európai Szociális Alapot, amit nem a leszakadók problémáinak megoldására találtak ki, alkalmassá kell tenni ennek a helyzetnek a finanszírozására is. Folyik a konzultáció a kohéziós politikáról is, mert nem pusztán állami feladat a munkahelyteremtés. Fontos kérdés, hogy milyen irányba lehet terelni a fejlesztéseket a leszakadó régiókban.
Andor László kiemelte a roma keretstratégiát, ami most készül, és számos eszközt biztosít a felzárkóztatásra. Szóba került a vendégmunkások és a bevándorlók helyzete is, amivel kapcsolatban Andor László a Földközi-tenger "túloldalán" zajló eseményekre is felhívta a figyelmet, ami európai uniós foglalkoztatási és szociális problémát is generálhat.
Az idős korúak munkában tartásának szükségességére is felhívta a biztos a figyelmet. Ugyanis az EU 27 tagállamából mindössze 4-5 rendelkezik fenntartható nyugdíjrendszerrel. Döntően mindegyik tagállamban valamilyen reform előtt áll a rendszer. A biztos kiemelte: korhatár emelése mellett fontos a különböző pillérek összehangolása. Problémának nevezte azt, hogy milyen uniós teendők vannak a nyugdíjak "hordozhatóságával" kapcsolatban. Annyit még megjegyzett: a nyugdíjreformok közös eleme a korhatár kiigazítása. Ahol sikeresek a korai nyugdíjazás elkerülésében, ott úgy oldják meg a szerkezetátalakítási kérdéseket, hogy az idősebb dolgozók ne szoruljanak ki a munkaerőpiacról.
Andor László közölte, hogy elindult egy fehér könyv kidolgozása, amely a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos reformajánlásokat, a legjobb gyakorlatokat tartalmazza majd. Ezt várhatóan a harmadik negyedévben teszi közzé.
MTI