
Sebaj, a gépet feltöltötték és manuálisan mérték, elég-e a kerozin a tervezett útra Ottawától Edmontonig. Hát nem volt elég. Hogy miképp szúrták el a földiek a dolgot, a tartályba eresztett mérőrúdon keverték-e a hüvelyket a centiméterrel, a gallont a literrel, arról ellentmondásosak az információk, mindenesetre azt, hogy még sincs elég üzemanyag, akkor derült ki, amikor tizenkétezer méter magasan elcsendesedtek a hajtóművek.
Innentől a gondviselés és két remek pilóta kezében volt az utasok és a személyzet, no meg a gép sorsa. A gondviselés már ott is alapos segítséget adott, hogy a kapitány, Bob Pearson gyakorlott vitorlázórepülő volt, az első tiszt Maurice Quintal pedig jól ismerte a környéket, és ahogy a gép parancsnoka összeszedve minden tudását finoman optimális siklósebességgel vezette a szélestörzsű utasszállítót, addig a másodpilóta úgymond belőtte azt a repteret, amelyet még kadét-korából ismert, amikor a kanadai légierő tisztjelöltjeként tanult errefelé repülni.
És még kellett egy-két bravúr a műszerei nagy részét nélkülöző pilóta-párosnak, a kapitány az utolsó néhányszáz méteren úgy csúsztatta a hatalmas utasszállítót, ahogy egy egymotoros sportgépet szokás, hogy ne érjen túl magasan és túl gyorsan a beton fölé.
A repteret már rég nem a légierő kezelte, speciel épp amatőr autóverseny zajlott a betonon, a gép a versenyzők és a piknikezők legnagyobb elképedése közepette siklott a pályára, majd minden különösebb baj nélkül landolt, az orrfutó csuklott csak vissza és persze kidurrant néhány kerék, de egy-két apró horzsolás csak akkor esett, amikor a gépet a csúszdákon elhagyták az utasok.
A 767-es néhány nap múlva saját szárnyán távozhatott a helyszínről, a Gimli Glider, a Gimli Vitorlázó bevonult a történelembe, de közben eseménytelenül hozta-vitte az utasokat, le nem álltak a hajtóművei egy pillanatra sem 25 éven át. Pearson kapitányt és Quintal első tisztet először rövid időre lefokozták, majd kitüntették őket, az arizonai búcsúrepülésen is ott lehettek a szeretett gépen, az egykori stewardesekkel együtt. Ja, és a slusszpoén. Ama bravúros kényszerleszállás után a légitársaság egy furgont küldött Gimlibe, hogy a szerelők megnézzék, esett-e komoly baja a gépnek.
A furgon pedig nem ért a helyszínre, nem fogják elhinni, miért: kifogyott belőle az üzemanyag.
Márványi Péter jegyzete
A zéró tolerancia a zéró agyak miatt van
Aki nem erő-szakon végzett
Online mocskolódás: indulatok Niki miatt
Fejfájás lesz, ha csörög a bróker
Te hol voltál, amikor az óriás megérkezett?