Az ipar és a külker miatt nőtt a GDP

A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok III. negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt tovább esett (-15,2 százalék). Az ipar hozzáadott értéke viszont továbbra is jelentősen (10,8 százalék) növekedett, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 12,5 százalékos bővülés következtében. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, a műszergyártás, illetve a kohászat, fémfeldolgozás, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar területén. Az építőipar hozzáadott értéke a korábbinál enyhébb mérséklődést mutatott (-4,2 százalék). Az építőipari termelésen belül az épületek építése építménycsoport teljesítménye meghaladta az előző évi szintjét, melyben az ipari, a kereskedelmi és a felsőoktatási épületek idén megkezdett építése is szerepet játszott. Az egyéb építményeken végzett munkák volumene ugyanakkor továbbra is jelentősen elmaradt az előző évitől, melynek oka, hogy a költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége befejeződött. A mezőgazdaság, ipar és építőipar együttesen 1,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,4 százalékkal emelkedett, így 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az előző negyedévekkel ellentétben teljesítménybővülés mutatkozott – részben az alacsony bázis hatására – a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (1,9 százalék) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésével.

A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 2,3 százalékkal emelkedett, melyben tükröződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,5 százalékkal mérséklődött. Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése okozta. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 0,3 százalékos mérséklődés mutatkozott. Az ágazatcsoporton belül a pénzügyi tevékenység teljesítménye csökkent, elsősorban a biztosító ágazat miatt, a biztosítások élet és nem-életbiztosítási díjbevételeinek visszaesésével, a tűz- és elemi, illetve az egyéb vagyonbiztosítások megugró kárráfordításaival, valamint az életbiztosítások növekvő kifizetett szolgáltatásaival összefüggésben.

A termékadók- és támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP harmadik negyedévi növekedéséhez.

Nőtt a fogyasztás

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása hét negyedév óta először újra növekedett 2010. III. negyedévében, 1,2 százalékkal, +0,8 százalékponttal járulva hozzá a GDP változásához. A háztartások fogyasztási kiadása 0,8 százalékkal emelkedett (részben a kiugróan alacsony bázis miatt), ahol emelkedésre szintén hét negyedévvel ezelőtt került sor utoljára. A háztartások fogyasztási kiadásán belül már az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások volumene is növekedésnek indult, ugyanakkor a lakásszolgáltatással kapcsolatos kiadások volumene stagnált.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3,0 százalékkal bővült. A közösségi fogyasztás területén 1,7 százalékos növekedés figyelhető meg. A közösségi fogyasztás így +0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 1,3 százalékkal bővült.

A bruttó-állóeszköz felhalmozás esetén a visszaesés az előző negyedévinél kisebb mértékű, 2,6 százalék volt, ami -0,6 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A nemzetgazdasági ágak többségében növekedés jelentkezett, amelyben a bázishatásnak volt jelentős szerepe. A feldolgozóipar és az oktatás nemzetgazdasági ágazat beruházásai jelentősen nőttek: elsősorban a jármű-, a gumi- és a számítógép-, elektronikai termék gyártás egyedi nagyberuházásai, valamint az oktatás minden területén megvalósuló intézménybővítések, -felújítások eredményeként. A nagy súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős csökkenés figyelhető meg. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül folytatódott a lakásépítések visszaesése.

A készletek állománya a III. negyedévben emelkedett, miután a feldolgozóipar néhány fontos húzóágazatában készletnövekedés jelentkezett. Fontos készletnövelő hatása volt a gázszolgáltatók készletei emelkedésének is.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 497 milliárd forint aktívum keletkezett, romló külkereskedelmi cserearányok mellett. Az export és az import volumene továbbra is hasonló mértékű 13,9, illetve 13,0 százalékos növekedést mutatott. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege +1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 17,2 százalékkal, importja 16,6 százalékkal nőtt. A szolgáltatások exportja 0,7 százalékkal nőtt, míg importja 3,2 százalékkal csökkent.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2010 III. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 0,3 százalékos mérséklődést, míg az ipar 2,3 százalékos, az építőipar 0,7 százalékos, a szolgáltatások pedig összességében 0,1 százalékos növekedést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadása 1,1 százalékkal növekedett. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,8 százalékkal emelkedtek. A közösségi fogyasztás 0,8 százalékkal, a végső fogyasztás 1,3 százalékkal nőtt. Az export 2,2 százalékos, míg az import 3,7 százalékos emelkedést mutatott.

Az EU is erősödött

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 2010 III. negyedévében 0,5 százalékkal bővült az előző negyedévhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint Görögország, Hollandia és Románia kivételével minden tagországban növekedés volt tapasztalható. Kiugróbb (1 százaléknál nagyobb) negyedéves növekedést regisztráltak Svédországban, Finnországban, Lengyelországban és Csehországban. Összességében tizenkét tagországban mutatkozott az EU-átlag feletti gazdasági növekedés.

A bruttó hazai termék volumene a III. negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 2,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Privátbankár