Az MNB szerint is túl drágák a hitelek

Az MNB a végtörlesztéssel kapcsolatos kockázatként értékelte, hogy a felmerülő devizakereslet gyengítheti a forint árfolyamát, amely növelheti a végtörleszteni nem tudó devizaadósok terheit, valamint kockázatként jelenik meg, hogy a bankrendszerben felmerülő veszteség gyengíti a hitelezési képességet. Mindemellett ha a háztartások árfolyam-pozícióját a jegybank veszi át, akkor csökken a devizatartalékok szintje. Az MNB pénzügyi stabilitást érintő további kockázatként kezeli a nem teljesítő hitelportfólió kezelésének gyakorlatát, a vállalati hitelezés korábbinál is nagyobb mértékű visszafogását és az adósok magas kamatterheit, amelyet az elégtelen lakossági árverseny tart magasan.

Mélyülő adósságválság az eurózónában

Az MNB álláspontja szerint jelentős kockázatokat jelent az eurózóna szuverén és a pénzügyi rendszer válságának összekapcsolódása, amelynek a következménye globális recesszió, illetve globális pénzügyi instabilitás lehet. A jegybank felhívta rá a figyelmet, hogy az állam és a bankok refinanszírozási költsége jelentősen megemelkedett az eurózónában. A periféria országaiban jelentősen növekedtek a CDS-felárak, amely az anyabankok CDS-felárainak növekedését vonta maga után. Mindeközben az EKB próbálta mérsékleni a bizalmi váslásgot, állampapírokat vásárolt, továbbá a bankok likviditását próbálta növelni.

A jegybank elemzése szerint Magyarorszára az árfolyamon és a CDS-feláron keresztül gyűrűzik be a válság, ezen hatások eredőjeként csökken a hitelezési aktivitás, amely a mérsékelt gazdasági növekedés irányába hat. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint CDS-felár tekintetében Magyarország egyre inkább lemarad a régió országaitól. képest.

A jegybank számításai szerint a vállalati és a lakossági hitelezés is csökkent. Az elemzés szerint az elmúlt időszakban 1700 milliárd forintnyi külföldi forrás áramlott ki Magyarországról, amely a külföldi források mintegy 17 százalékát adják, ennek ellenére a külföldi forrás aránya még mindig jelentős hazánkban. 

Az eurózóna válságával kapcsolatos kockázatok csökkentésére az MNB prudens költségvetési poltika folytatását javasolja, a hitelezéssel kapcsolatban a gyengébb tőkehelyzetű bankok megerősítését, valamint a lejárati összhang javítását célzó devizafinanszírozás megfelelési mutató bevezetését javasolja hazánkban az MNB.

A végtörlesztés kockázatait mérsékli a jegybank

Az MNB számításai szerint a devizahitelesek közül 20 százalékot érinthet a végtörlesztés, továbbá 5-10 százalék lesz az, aki saját megtakarításaiból tud végtörleszteni. A jegybank a végtörlesztés pozitív hatásaként értékeli, hogy a háztartások devizaadóssága mérsklődik, így csökken a háztartások árfolyamkitettséget. A háztartásokat érintő pozitívum azonban a bankok esetében veszteségként fog jelentkezni. A megnövekedett devizakereslet a forint gyengüléséhez vezetne, így a programban részt venni nem tudó adósok terhei növekednének. Továbbá az átváltásnál szükség van devizára, amit a külföld csak magasabb kamat vagy gyengébb árfolyam mellett bocsát a hazai szereplők rendelkezésére. A jegybank azonban árfolyamhatás nékül képes átvenni ezt a pozíciót, ebben az esetben csökkenn a devizatartalékok nagysága.

A jegybank a devizatartalékok terhére a bankok rendlekezésére bocsájtja a devizát, így csökkenti a devizakereslet árfolyamra gyakorolt hatását, mérsékli a devizazadósok terheit, a bizonytalanság csökken, a rövid külföldi adósság is mérséklődni fog, így a sérülékenység várhatóan nem fog emelkedni.

Rosszul teljesítő hitelportfólió

Az MNB jelentése szerint a vállalati szegmensben a nem teljesítő hitelek aránya eléri a 16 százalékot. A romlás elsősorban a forinthiteleket érinti, amely az elhúzódó válsággal hozható összefüggésbe, várhatóan 2012-ben is növekedni fog a nem teljesítők aránya.

A háztartások esetében 13 százalék a nem teljesítők aránya, ez vélhetően növekedni fog. A jegybank tanulmánya arra is rámutat, hogy háztartási jelzáloghitelek esetében a 2007-2008-ban felvett hitelek teljesítenek a legrosszabbul, mivel ebben az időszakban vált jellemzővé, hogy nem jövedelem, hanem jelzálog alapon adtak hiteleket a pénzintézetek.

A kockázatok kezelésére az MNB megoldásként az átstrukturálás értékvesztési-képzési szabályok szigorítását javasolja, amely a bankokat gyors portfólió tisztításra késztetheti. Háztartások esetében a magáncsőd intézényének bevezetését javasolja a jegybank, amely szabályozott adósságrendezést jelent, így koordinálttá válnának a különböző hitelezők behajtási tevékenysége.

Kevesebb tőketartalék a vállalati hitelezés visszafogását jelentheti

A vállalati hitelezésben az MNB csak 2013 első negyedévben vár változást, míg korábban a hitelezés csökkenése a hitelezési hajlandóság csökkenésére volt visszavezethető, mára a hitelezési képesség is jelentős csökkenést mutat.

Az MNB stressztesztjében a forint ugrásszerű gyengülése és a finanszírozási költségek emelkedése jelenik meg, a számítások szerint az egyre nagyobb sokkokra egyre kevesebb bank van felkészülve, kedvezőtlen alappálya esetében 200 milliárd forintos tőkehiány keletkezik. Az MNB szerint egyre nagyobb a kockázata annak, hogy az anyabankok nem tőkeemelésen keresztül fogják kezelni a sokkokat, hanem a hiteállomány leépítésén, amely elsősorban a vállalati hitelek leépítését jelenti.

A vállalati hitelezés fellendítésére az MNB az állami garancia szerepének növelését, a vállalatok számára nem banki finanszírozási csatornák kiépítését, és anyabanki tőkeemelést javasol.

Magas kamatterhek a lakossági hitelezésben

Az MNB a lakossági hitelállomány jelentős zsugorodására és az árazás erőteljes monopilsztikus jellegére is felhívta a figyelmet. A jelentés szerint Közép-Kelet-Európában Bulgária után Magyarországon a legmagasabb a devizahitelek kamatmarzsa. A jegybank a lakossági piacon fennálló árazási előnnyel szemben az átlátható árazást, referenciakamat alapú fix felárral rendelkező, vagy fix kamatozású hiteltermékek bevezetését és pozitív adóslista létrehozását javasolja.

Privátbankár - Nagy Zsófia