Azonnali kirúgások: az Ab meg is szüntette, meg nem is?

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt keddi határozatában - közölte a testület sajtófőnöke. A több tízezer embert érintő törvényt tavaly nyári első parlamenti elfogadása után Sólyom László akkori államfő visszaküldte a törvényhozásnak megfontolásra, második megszavazását követően pedig több szakszervezet és jogvédő szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az Ab keddi egyhangúlag meghozott döntése szerint "a kormánytisztviselő munkáltatója számára indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot". Továbbá "a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben - a kormánytisztviselő kiszolgáltatottsága okából - sérülhet az emberi méltósághoz való jog is" - tartalmazza Sereg András közleménye, mely szerint a törvényhozó döntési szabadsága nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére.

Az alkotmányellenes rendelkezés május 31-i hatályú megsemmisítésének indoka, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is.

Gesztus a politikának? Lövétei István alkotmányjogász szerint kiegyezés a politikával, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) ez év május 31-ei hatállyal semmisítette meg a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó, keddi határozatában alkotmányellenesnek ítélt szabályt. Az Ab nem merte vállalni az eddigi felmondások semmisségének kimondásából fakadó temérdek konfliktust, és feltehetően ezért nem visszaható hatállyal, a rendelkezés életbe lépésének napjától semmisítette meg a szabályt - mondta Lövétei István az MTI-nek. Sereg Andrásnak, az Ab sajtófőnökének közleménye szerint az alkotmányellenes rendelkezés ez év május 31-i hatállyal történő megsemmisítésének indoka az, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is. A megsemmisítés időpontjával az Ab megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására. Lövétei István úgy véli: az ez év május 31-ig felmentett kormánytisztviselők a magyar bíróságok előtt feltehetően nem hivatkozhatnak alappal arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes szabályozás alapján távolították el őket, ám a magyarországi eljárásokat követően nemzetközi fórumok elé vihetik ügyüket. Például a strasbourgi emberi jogi bíróság kimondhatja, hogy nemzetközi egyezménybe ütköző módon járt el a magyar állam, és akkor kompenzációt is megítélhet a jogsértések elszenvedőinek. Az alkotmányjogász kiemelte, hogy egyértelmű nemzetközi rendelkezések mondják ki az indokolatlan felmondás tilalmát nemcsak a köz-, vagy kormánytisztviselők, de általában a munkavállalók esetében. A magyar szabályozás szerint a köztisztviselők egy csoportját alkotják a kormánytisztviselők, elsősorban azok, akik a minisztériumokban, a kormány-, vagy központi hivatalokban, illetve a megyei közigazgatási hivatalokban dolgoznak, összességében több tízezer emberről van szó.

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt tavaly nyáron, első parlamenti elfogadását követően küldte vissza a törvényhozásnak megfontolásra Sólyom László köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, azért, mert nem értett egyet a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésének lehetőségével. Az akkori államfő szerint ez ellentétes az Európai Unió jogával, hiszen az EU alapjogi chartája kifejezetten biztosítja minden munkavállaló jogát az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemre.

Sólyom László akkor hivatkozott arra is, hogy az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő  is bármikor tarthat jogviszonyának megszüntetésétől. Így pedig a politikai semlegesség, a politikai szándékokkal szembeni szakmai és jogi érvek megjelenésének lehetősége kerül veszélybe. A kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozást több szakszervezet bírálta.

A Liga szakszervezetek szerint alkotmányellenes, nemzetközi szerződésekbe ütközik, és morálisan is elfogadhatatlan a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésének lehetősége, mellyel a jogorvoslati jog is formálissá válik. A törvény miatt az Alkotmánybírósághoz fordult a közszolgálati dolgozók szakszervezetei mellett a Magyar Helsinki Bizottság is.

A helsinki bizottság szerint a törvény sérti a kormánytisztviselők munkához való jogát, mivel az ott dolgozókat kiteszi a munkáltató önkényes döntésének, a munkához való jog nem hogy védelemben nem részesül, hanem súlyosan sérül. A törvény sérti a jogállamiságot, amelyhez hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása, valamint sérti a diszkrimináció tilalmát is - mutattak rá.

MTI, Privátbankár