.jpg)
Gráf József jelezte: a magyar agrárium teljesítménye a következő tíz évben várhatóan 30 százalékkal emelkedik majd.
Kiemelte: az élelmiszer az energiahordozókkal és a vízzel együtt a közeljövőben stratégiai árucikké válik. Ezért fontos Magyarország számára, hogy lehetőség szerint kihasználja mezőgazdasági és élelmiszertermelő kapacitását.
Az agrártárca irányítója a kormányülésen beszámolt az agrárium tavalyi teljesítményéről. A mezőgazdaság a magyar GDP-ből tavaly 3,6 százalékkal részesedett, míg az úgynevezett agrobiznisz GDP-hez viszonyított aránya 12-13 százalék volt. Ez utóbbiba beleszámítják az élelmiszeripar és a takarmánygyártást teljesítményét is. A mezőgazdaságban a múlt évben mintegy 190 ezren dolgoztak, ami országosan a foglalkoztatottak 4,9 százalékát teszi ki. Az agráriumban dolgozók átlagos jövedelme bruttó 112 ezer forint volt, ez a nemzetgazdasági átlag 65 százaléka.
Az agrárium külkereskedelmi mérlege pozitív. A kivitel értéke 3,65 milliárd eurót tett ki, csaknem egymilliárd euróval haladja meg a behozatal értékét. Magyarországról a múlt évben 2,3 millió tonna búzát és mintegy 2,5 millió tonna kukoricát exportáltak.
Az egyéni gazdálkodók a múlt évben eredményüket 45 százalékkal növelték az előző évhez képest. A társas vállalkozóknak pedig 33 százalékkal javult az eredményességük 2005-höz képest a múlt évben. Gráf József ugyanakkor utalt arra is, hogy a tavaly elért 60-65 milliárd forintos ágazati összeredmény még mindig nem teszi lehetővé, hogy az agrárium képes legyen önerőből fejleszteni. Ehhez mintegy 100 milliárd forintos ágazati összeredményre volna szükség, amit az agrárminiszter szerint az ágazat 2-3 éven belül elérhet.
Tavaly a magyar mezőgazdaság 406,8 milliárd forintos támogatást kapott. Ebből 167,5 milliárd forint volt a nemzeti támogatás, és mintegy 239,3 milliárd forint érkezett az Európai Unióból. A magyar gazdálkodók támogatottsági szintje az unió 15 régi tagállamához képest még mindig 64 százalékos. A 100 százalékos mértéket a miniszter szerint 2011-2012-ben érheti el a magyar agrárium.
Az MTI kérdésére válaszolva a miniszter közölte, hogy az idei év nehezebb a magyar gazdálkodók számára a tavalyinál. Jelezte, hogy a növénytermesztésben a magasabb árakkal próbálják behozni a terméskiesés miatt elmaradt jövedelmet.
Az agrártárca irányítója szerint ténylegesen bajban csak az állattenyésztő gazdaságok lesznek, amelyeknek drágábban kell beszerezniük a takarmányt. Ezzel összefüggésben utalt rá, hogy a kormányzat az állattartók takarmányvásárlását kedvezményes hitellel kívánja támogatni, hasonlóan a 2003-as aszályos évhez. Emellett az állattartók tárolási támogatást is kapnak, ha nagyobb mennyiségű takarmányt vásárolnak. Ez hetente és tonnánként 20 forintot jelent.
Gráf József újságírói kérdésre elmondta azt is, hogy Magyarországra nem hoznak be génmódosított (GMO) takarmányt még akkor sem, ha nem lenne elegendő a magyar készlet az állatok etetésére. Fenn akarják tartani ugyanis Magyarország GMO-mentességét, ugyanis Magyarország Európa második legnagyobb vetőmag-előállítója, a GMO-mentesség ezért gazdasági érdek.
A Fidesz szerint drámai mértékű élelmiszer-áremelkedésre van kilátás, amit a párt korábbi javaslataival meg lehetne akadályozni - közölte a Fidesz szóvivője. "A kormány az emberek és az áremelkedés küzdelmében az áremelkedés oldalára állt" - szögezte le sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter, aki szerint a kormány a Fidesz javaslatai ellenére sem hajlandó megtenni a szükséges lépéseket.
Szijjártó Péter szerint az agrárágazat problémái hónapokkal ezelőtt keletkeztek, és már akkor lehetett látni, hogy mostanra nehéz helyzetbe kerül az ágazat. Megjegyezte: ezt többen, így az OECD, a gazdák, a szakmai szervezetek, az ellenzék is jelezte. Egyetlen egy olyan intézmény volt, amely nem vett tudomást a közelgő "hatalmas problémáról", ez maga a kormány - közölte a párt szóvivője.
A MOSZ adóbefizetéshez kötné a fagykár-enyhítést
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége a legutóbbi öt elemikár-mentes évben befizetett adó mértékhez kötné a fagykár-enyhítés mértékét - tájékoztatta az MTI-t Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. A MOSZ véleménye szerint nyilvánvaló, hogy a fagykárenyhítés során a költségvetési hozzájárulás hányada - azaz az adófizetők befizetéseiből származó összeg - jelentősen, várhatóan közel tízszer nagyobb lesz, mint a termelők saját befizetéséből a kárenyhítésre visszaadott pénzösszeg.
Ezért a MOSZ javasolja, hogy a költségvetésből adott kárenyhítési többlettámogatáshoz való hozzájárulás termelőnkénti mértékének kialakításakor vegyék figyelembe, hogy az érintett mezőgazdasági vállalkozás mekkora adóbefizetést teljesített. A MOSZ véleménye szerint a társadalmi igazságosság megköveteli egy ilyen rendező elv alkalmazását. Az érdekképviseleti vezető jelezte azt is, hogy javaslatukat levélben eljuttatták Gőgös Zoltánnak, az agrártárca államtitkárának is.
"Nem ülhet a babérjain az agrárium"
Mindenképp drágulnak az élelmiszerek
Gráf tárgyalhat
MTI