A GVH szerdai közleménye szerint a hatóság május 11-én versenyfelügyeleti eljárást indított a Mollal szemben, mivel észlelései és a rendelkezésre álló piaci információk alapján felmerült annak a gyanúja, hogy a Mol az üzemanyagpiacokon 2006. január 1. óta alkalmazott nagykereskedelmi árai túlzottan magasnak minősülnek, amelynek érezhető hatása lehet a kiskereskedelmi árakra is. A Mol közölte, együttműködik a hatósággal, de folyamatban lévő ügyet nem kommentál.
A GVH közleménye szerint az üzemanyagárak alakulása számos tényező együttes hatásával magyarázható, így azokat befolyásolja többek között a jövedéki adó mértékének, a kőolaj világpiaci árának, valamint a forint dollárhoz viszonyított árfolyamának változása is.
Az üzemanyagárak elmúlt időszakban történt szignifikáns változásai ugyanakkor felvetik azt a kérdést, hogy mindez mennyiben vezethető vissza a fent említett tényezőkre, illetve ehhez mennyiben járul hozzá a Mol esetleges gazdasági erőfölényén alapuló indokolatlan árazása. Ezen okok elkülönítését a GVH szükségesnek tartotta versenyfelügyeleti eljárás keretében megvizsgálni.
A hét kérdése: Ön szerint hogyan alakul a forint árfolyama? |
A GVH a Mollal szemben korábban már két erőfölényes, egy versenykorlátozó megállapodásra vonatkozó, valamint egy fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütköző magatartással kapcsolatos eljárást folytatott le, amelyeket a versenyhivatal jogsértés megállapítása nélkül zárt le.
A GVH a Mol árazási magatartását eddig két alkalommal vizsgálta. A Mol nagykereskedelmi árazását vizsgáló versenyfelügyeleti eljárást 2001 januárjában lezáró határozatban a GVH nem állapított meg túlzó árazást, mint gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, habár a Mol nagykereskedelmi piacon fennálló erőfölényes helyzete a versenyhivatal szerint fennállt.
A GVH később, 2004. október 12-én született határozatában ismételten megállapította a Mol gazdasági erőfölényét az üzemanyag Magyarország területére kiterjedő nagykereskedelmi piacán, de a 2000-ig bezárólag alkalmazott árakat nem minősítette túlzónak. A szakértői számítások szerint a vizsgált időszak egészét tekintve a motorbenzin esetében mintegy 8 százalékkal, a gázolaj esetében pedig csaknem 12 százalékkal voltak magasabbak a tényleges nagykereskedelmi árak a költségalapon számított nagykereskedelmi áraknál, amely alapján a GVH nem látta megállapíthatónak a túlzottan magas üzemanyagárakat.
MTI