A rögzített árfolyamról, amely a pillanatnyilag még fizetőképes hitelesek részére hivatott segítséget nyújtani, azt mondja Kovács László, hogy a módszer nem új, már több bank alkalmazza elsősorban nagy értékű fogyasztási hiteleknél, pl. gépjárműveknél. Fix törlesztőrészletet állapítanak meg az árfolyamváltozásból keletkezett plusz fizetnivalókat külön számlára rakja és a futamidő végén érvényesíti.
"A jelen elképzelés szerinti öt éves időtartamban jelentkező elképzelés komoly veszélyforrásokat rejt magában. Az öt év múlva felgyülemlett tartozást akkor és ott vissza kell fizetni. Hasonlóan, mint az újrastrukturált hiteleknél, a kedvezményezett időszakban, ami fél év és két év között mozog, a könnyítés lejártakor vagy vissza kell fizetni vagy beépítik a tartozásba, a probléma ezután keletkezik. A régi törlesztőrészletnél egy jóval drasztikusabb törlesztőrészlet fog megjelenni, amely az eddigi tapasztalatok alapján is hozzájárult az újrastrukturált hitelek bedőléséhez is. Ez a veszély most is megvan - emelte ki az ügyvezető.
Az összes többi - véleményük szerint elmaradt - intézkedés kidolgozásának még semmi jelét nem látják - áll a közleményben.
Károkozó végrehajtások csökkentése
A kormányzatnak meg kell védenie a fizetett lakáshiteleket - írja Kovács, ugyanis a mostani rendszer alapján bizonyos esetekben kisértékű végrehajtások miatt a végrehajtási csatlakozási kényszer következményeként a rendesen fizetett hitelek is felmondásra kerülnek. Sőt, ha valakinek két jelzáloghitele van és az egyik felmondásra kerül, a bank a másikat is felmondja mindenféle mérlegelés nélkül.
Az adósságtömeg csökkentése
A egyik, hogy a végrehajtási költségek drasztikusak, a másik, hogy jelentős adósságtömeg csökkentési lehetőség lenne a késedelmi kamatok csökkentése, amelyek sok esetben uzsora jellegűek. A késedelmi kamatok 6-30% között szóródnak. De a leggyakoribb a 26-27 százalékos késedelmi kamat, amely jóval magasabb az aktuális törlesztőrészletnél és gyakorlatilag két év alatt megduplázza az ügyfél adósságtömegét - hangsúlyozta az ügyvezető.
Banki tartozás eladása intézményes uzsorásoknak
A bank a tartozást rendkívül nyomott áron eladja a követeléskezelőnek. A követeléskezelő viszont az eredeti követelést követeli az adóson. Az itt alkalmazott árrés, haszonkulcs rendkívül magas. Néha ugyan ezek is adnak engedményt, de a hasznuk az ügyfelek helyzetének kihasználásával rendkívül magas. Ugyanez történik az ún. meg nem térült kár eladásakor is. Az ingatlan árverésre került, a még tetemes meglévő tartozást a bank szintén eladja, általában már 10 százalékért megszabadul tőle, a követeléskezelő, aki gyakorlatilag bárki lehet, viszont ugyanezt már 100 százalékon is árulhatja - vázolja a helyzetet Kovács László a közleményben.
Végrehajtási törvény megreformálása
Mindenkinek tudomásul kéne vennie, hogy a behajtás egy fontos jogintézmény, nélküle a gazdaság alapjai omolnának össze. De az adósnak is lehetnek jogai, az is valamilyen szinten védelemben kell, hogy részesüljön még akkor is, ha hibát követett el. De két tételt mindenképpen kiemelten fontosnak tartok, fogalmaz Kovács: a letiltás mértékének szabályozása jobban kell, hogy az élethez igazodjon, a jövedelemszerző tevékenységhez kapcsolódó eszközök bevonását pedig csökkenteni kell.
Privátbankár