.jpg)
A savazással és a cukor használatával kapcsolatos engedélyezési eljárást át kell gondolnunk, mert a jó minőségű borok előállításának segítése a cél - tette hozzá a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Szerinte az újbor mennyisége is mintegy hárommillió hektoliternyi lesz, tíz százalékkal kevesebb az átlagos évitől.
Gőgös Zoltán rámutatott: augusztus elsejével elindult a forgalomba hozatali járulékrendszer, ami a jövedéki adót váltotta fel, s ennek 60 százalékát bormarketingre, 40 százalékát pedig a minőségellenőrzésre fordítják. "Magyarországon lényegében annyi bor terem, mint amennyit elfogyasztunk, így a hazai bortermelőket akkor tudjuk védeni, ha a nem megfelelő minőségű borokat ellenőrzési módszerekkel megpróbáljuk a piacunkról kiszorítani" - vélekedett az államtitkár. Közlése szerint borpiaci évenként a forgalomba hozatali járulékból körülbelül kétmilliárd forint bevétellel számolnak.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Unióban a borreformmal kapcsolatosan megmerevedtek az álláspontok. Elmondta: Magyarországgal együtt több ország nem fogadja el, hogy úgymond történelmi hagyományok alapján osztják fel pénzforrást. Gőgös Zoltán rámutatott: így a kártalanítási összeg felét három nagy bortermelő ország - Franciaország, Spanyolország és Olaszország - vinné el. Mindig ezeknél az országoknál keletkeztek a legnagyobb feleslegek - jegyezte meg.
A cukor használatát illetően "hajlik az unió az engedélyezésére", ugyanis ezen az éghajlaton előfordulnak olyan évjáratok, amikor nem lehet bort készíteni cukor hozzáadása nélkül - vélekedett Gőgös Zoltán. Rámutatott azonban arra, hogy a cukor adagolását ésszerű határokon belül kell tartani.
Magyarországnak csak akkor van esélye a borpiacon versenyben maradni, ha a minőségi termelést választja - hangsúlyozta az államtitkár. Ezzel kapcsolatban mondta el, hogy várhatóan augusztusban lezárulhat a tihanyi borvidék minőségi eredetvédelmének eljárása. Hozzátette: a Balaton-felvidéken így a Somló után egy újabb különleges minőségű eredetvédelemmel felhatalmazott térség is lesz, "ami az árkategória módosítását is jelenti majd a tihanyi borok esetében".
Gőgös Zoltán utalt arra is, hogy Magyarország azt az álláspontot képviseli az unióban, hogy a szőlőkivágásra szánt összeget osszák el a tagországok között, s azok maguk dönthessenek az ültetvényterületek csökkentéséről. Magyarország inkább az ültetvények korszerűsítésére, szőlőfajták megújításra szeretné a támogatást fordítani - tette hozzá az államtitkár.
Soha ilyen korán nem szüreteltek Badacsonyban
Előbb kezdődik a szüret
Magyarellenes az Unió borreformja?
MTI