.jpg)
A vevőszolgálati helyiség a legtöbb esetben nem bírt érdemi funkcióval: távértékesítésnél nem valószínű az, hogy a fogyasztó személyesen reklamáljon egy akár több száz kilométerre levő helyiségben.
A fogyasztók a távértékesítés során őket megillető jogaikat a kereskedővel való személyes találkozás nélkül is érvényesíthetik, például elállási joguk gyakorlásakor a hibás vagy nem kívánt terméket postán küldik vissza a kereskedőnek.
A vevőszolgálati helyiség létesítése és fenntartása ilyenformán nem szolgálja hatékonyan a fogyasztók védelmét, azonban folyamatosan adminisztratív terhekkel és költségekkel jár a vállalkozások számára.
A GKM szerint a vevőszolgálati helyiség fenntartására vonatkozó kötelezettség eltörlése a csomagküldő kereskedés esetében hosszú ideje meglévő igény volt a szakma részéről. |
A március 31-én hatályba lépő módosítás kedvezően érinti azon internetes kereskedőket is, akik a megrendelt terméket csomagküldés keretében szállítják ki, ám saját üzlethelyiséget nem kívánnak fenntartani.
A módosítás eredményeképpen a csomagküldő kereskedőknek nem szükséges a csomagküldő kereskedés megkezdéséhez és folytatásához vevőszolgálati helyiséget fenntartani. Így nem kell beszerezni az üzlethelyiséghez/vevőszolgálati helyiséghez szükséges működési engedélyt.
A közlemény szerint a jogszabályokban foglaltaknak továbbra is meg kell felelniük a társaságoknak, különösen a távollevők között kötött szerződésekre és az elektronikus kereskedelemre vonatkozó jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi és tájékoztatási kötelezettségeknek.
A módosítások nem érintik a forgalmazott termékekre vonatkozó speciális előírásokat.
MTI