Értelmetlennek tartják a jegybank szigorító javaslatait

A Magyar Hitelszövetség és a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szerint a jegybank által javasolt szigorítások hatására "bebetonozódnának" a korábban felvett hitelek.

A két szervezet szerint a meglévő hitelállományt a szigorítással már nem lehet megváltoztatni, a korábbi időszakban felvett hitelek kiváltása - kedvezőbb hitelre való cserélése - ugyanakkor ezzel sok esetben szinte lehetetlenné válna. Ezért azt javasolják, hogy amikor át kell szerződtetni az ügyfelet egy másik konstrukcióra - például a fizetési könnyítés érdekében, vagy többlethitelt nem eredményező hitelkiváltás esetén - a bankok kapjanak szabadságot az egyedi kockázatkezelésben és a fedezet terhelhetőségében.

Devizában nyilvántartott hitelek kiváltása esetén az új hitelt csak a régi hitel devizanemében lehessen folyósítani - javasolják -, mert ezzel elkerülhetőek azok az árfolyamváltozásból adódó terhek, amelyek az adósokat terhelik, és a hitellezáráshoz saját forrást igényelnek. Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke az MTI-nek elmondta: a nehéz helyzetben lévő lakáshitelesek védelmében megalkotott törvény eddig nem igazolta az elvárásokat.

A kereskedelmi bankoknál problémával jelentkező ügyfelek mintegy 20 százaléka - főleg, aki már elveszítette munkáját - talál megoldást problémájára. Azoknak, akik még dolgoznak, számos feltételnek kellene utólag megfelelniük, így például úgy kellett volna a hitelt felvenniük, hogy a jövedelem/törlesztőrészlet arány ne haladja meg a 40 százalékot - mondta a hitelszövetség elnöke.

A lakásmentő csomag hivatalosan július 28. óta érhető el. A bankok ugyanakkor már jóval korábban elkezdték saját adósmentő programjaikat, amelyek szélesebb körűek az államinál, többféle lehetőséget kínálnak. Igaz, az áthidaló kölcsön kamata meg van szabva, míg a bankok piaci feltételekkel kínálják saját konstrukciójukat - tette hozzá.

A törlesztőrészletek arányát közös közleményük szerint a szabad jövedelmekhez igazítaná a hitelszövetség és az egyesület, a megélhetési költségek megállapításához a KSH által közzétett értéket vennék figyelembe. A szabad jövedelmek terhelhetőségét a forinthitelek esetében 90, a devizahitelek esetében 70 százalékban határoznák meg a lakáscélú hitelek esetében. Fogyasztási típusú jelzáloghitelt csak megfelelő jövedelem alapján nyújtanának, azaz tisztán fedezetalapon nem.

A lakáscélú hiteleknél - a forint- és devizahitelek esetében is - a hitel-fedezetarány 10 százalékos emelését tartanák célszerűnek. A fogyasztási típusú jelzáloghitelek esetében, ha a hitelt nyújtó nem pénzügyi vállalkozás, a devizahiteleknél 10 százalékos hitel/fedezet arány emelést javasolnak. A két szervezet alapvetően egyetért a forinthitelezés térnyerését elősegítő szabályozással, úgy vélik azonban, ahhoz, hogy a támogatás nélküli forinthitelek sikeresek és elérhetőek legyenek, a jegybanki alapkamat 200-250 bázispontos csökkentésére is szükség volna.

A pénzügyi vállalkozásoknak - az ő tevékenységüket a jegybanki javaslat nem érinti - a hitelszövetség szerint csak az őket finanszírozó kereskedelmi bankok gyakorlatával megegyezően volna szabad hitelezni, a vételi jog biztosítása melletti hitelkihelyezést lakáscélú ingatlanfedezet mellett meg kell tiltani. Szemérmetlen dolog, ha a kereskedelmi bank a pénzügyi vállalkozásokon keresztül olyan ügyfeleket finanszíroz, akiknek ő maga nem adna hitelt - mondta Barabás Gyula az MTI-nek.

Mennyit tudsz az Európai Unióról? Mérd fel tudásod és nyerj!

Hitelszigorítás: a maradék vásárló is el fog tűnni
Törlesztő - nem győzünk panaszkodni!
Csekkel is igazolható a magasabb törlesztőrészlet 

 

MTI