Bár az idei év még a válság jegyében telik, 2011-re azonban már fellendülésre számítanak a hotelpiacon. Habár a hazai szereplők hasonlóan vélekednek, jelentős különbség, hogy nálunk a magasabb kategóriájú szállodák fejlesztésén van a hangsúly, míg külföldön az alacsonyabb kategóriájú, olcsó hotelek építésében látják a jövőt a szakemberek.
A szállodaipar megszenvedte a válságot, ami a szobakihasználtság visszaesését, és a hotelszobák átlagárainak csökkenését jelentette egyik oldalon, másrészt viszont a működési költségek visszafogását is eredményezte. A válság körülményeit kihasználó befektetési lehetőségekben és a gazdaság fokozatos újjáéledésében hisz a hotelipari szakemberek többsége, és egyharmaduk már az elkövetkező hónapokra is optimistán tekint.
„A szobaárak várhatóan tovább csökkennek vagy stagnálnak az elkövetkező 1-2 évben, leghamarabb 2012-től számíthatunk arra, hogy a gazdasági helyzet javulásának és a visszaesett kereslet helyreállásának köszönhetően visszatérnek majd a ’békebéli’, régi árak” – hangsúlyozta Györfi-Tóth Péter, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda partnere. A DLA Piper nemzetközi jogi iroda második alkalommal készítette el felmérését az európai szállodapiacról, amelynek során több száz vezető beosztású hotelipari szakértőt kérdeztek meg Európában.
Az új fejlesztések megítélésében megoszlik a szakma véleménye: a megkérdezettek közel hasonló arányban számítanak növekedésre, csökkenésre, illetve stagnálásra. Azzal azonban a többség egyetért, hogy a jövő a nagy hotelláncoké, hiszen ezek racionálisabb és költséghatékonyabb működési struktúrájuk révén könnyebben túlélik a válságos időszakokat és tovább tudják növelni piaci részesedésüket. A felmérés szerint a megkérdezettek mintegy háromnegyede úgy látja, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet kedvező lehetőségeket biztosít közös vállalatok létrehozására.
„A hotelpiaci szakértőknek csupán 22 százaléka látja úgy, hogy érdemes a kelet-közép európai régió hotelpiacába befektetni. Ugyanakkor nagyobb lehetőségek rejlenek Ázsiában és Latin-Amerikában, előbbinél a nagyobb gazdasági potenciál miatt, míg utóbbinál nagy szerepet játszik a Brazíliában megrendezésre kerülő 2014. évi labdarugó- világbajnokság és a 2016. évi olimpia, amelyek az odalátogatók miatt jelentős hotelpiaci keresletet generálnak.” – fejtette ki Györfi-Tóth Péter.
A megkérdezettek 70 százaléka szerint a legvonzóbb befektetési lehetőségeket továbbra is az alacsony kategóriájú, ’economy’, vagy ’budget’ hotelek, valamint középkategóriás szállodák jelentik. A felső, illetve luxuskategóriák kevésbé vonzóak a befektetők számára a jelenlegi piaci környezetben, mivel a fogyasztók, beleértve az üzleti utazókat, csökkentik a kiadásaikat. A magyar hotelpiaci kilátások trendje alapvetően megegyezik az európai fő irányokkal, azzal a jelentős különbséggel, hogy Magyarországon a jobb minőségű, magasan pozícionált hotelkategória jelent vonzó befektetést az elkövetkező egy évben.
„Magyarországon az elmúlt években átlagon felüli mértékben nőtt a 4, illetve 5 csillagos szállodai szobák száma, míg az alacsony kategóriájú hotelek aránya csökkent. A szakemberek ennek a kedvező tendenciának a folytatását látják, ugyanakkor az itt töltött vendégéjszakák számának újbóli növelését csak az alacsony kategóriájú fejlesztések ösztönzése, illetve az állam egyéb támogató lépései segíthetik elő" – mondta Györfi-Tóth Péter.
Kezdenek visszaszivárogni a vendégek
Turizmus: 10%-os áfával is jól járna a büdzsé?
Csillagos ötös: luxushotelek nyílnak Budapesten
Az üdülési csekk hozta a bevételek harmadát
Privátbankár