A pénzügyi válságnak számos oka volt, abban azonban egyetértenek a szakértők, hogy kockázatkezelési hibák is hozzájárultak kibontakozásához
A pénzügyi válságnak számos oka volt, abban azonban egyetértenek a szakértők, hogy kockázatkezelési hibák is hozzájárultak kibontakozásához.
A napokban nyilvánosságra hozott kutatás eredményei szerint a bankok és biztosítók ezentúl a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak kockázatkezelésre, például várhatóan többet költenek majd a területet érintő képzésekre, illetve kiemelten kezelik informatikai rendszereik bővítését és az adatminőség fejlesztését - olvasható a SAS közleményében.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) nemzetközi szintű kutatást folytatott az üzleti analitikai piac vezető szállítójának számító SAS megbízásából 2010 februárjában azzal a céllal, hogy kiderítse, kockázatkezelési szempontból hogyan reagálnak a pénzintézetek a válságra. A felmérés során világszerte 346 kockázatkezelési vezető válaszolt különböző pénzügyi szolgáltatóktól, illetve mélyinterjúk formájában további iparági szakértőket is megkérdeztek.
Általános megállapítások
A válság előtt a technikai hiányosságok mellett az egyik legjellemzőbb probléma az észlelt kockázatokkal kapcsolatos figyelmeztetések gyakori mellőzése volt. Ebben az időszakban a szervezetek vezetői ugyanis hajlamosak voltak az egyre magasabbra emelt bevételi célokra és nyereségrátákra koncentrálni, miközben kevésbé figyeltek a növekvő kockázati koncentrációkra. A válság ezt jelentősen megváltoztatta: a kockázatkezelés a stratégiai döntéshozatal középpontjába került. A szervezetek újraértékelték vezetői struktúrájukat, a kockázati funkciókat, adataikat, IT-rendszereiket, szoftvereiket és üzleti folyamataikat.
Az egy évvel ezelőtt végzett hasonló kutatás eredményeihez viszonyítva a pénzintézetek sokkal nagyobb bizalommal tekintenek a jövőbe, ami arra is utal, hogy a pénzügyi rendszer némiképp stabilizálódott. A válaszadók kétharmada bevételnövekedésre számít a következő 12 hónapban, míg 68 százalékuknak kedvezőek nyereségvárakozásaik.
Nehézségek
A sok pozitív változás ellenére a kutatás néhány gyenge pontra is rávilágított. A válaszadók a törvényi szabályozói kérdésekkel kapcsolatos bizonytalanságot, tehát a jövőbeni módosítások kiszámíthatatlanságát tekintették a hatékony kockázatkezelés legfőbb akadályának, amely elsősorban a hosszú távú tervezést nehezíti meg. Ráadásul a folyamatosan változó jogi háttér elvonhatja a kockázatkezelők figyelmét a nap mint nap jelentkező, sok esetben eddig ismeretlen kockázati tényezőkről.
Egy másik probléma, hogy a nagyszabású kockázati projektekhez kiváló szakértőkre volna szükség, ám belőlük hamar hiány alakult ki a munkaerőpiacon. A kockázati ismeretek iránti fokozott igény egyébként a felsővezetői szinten is megmutatkozik. Ebből a szempontból a szabályozói megfelelés (compliance), a vállalatirányítás (governance) és a stressz tesztelés (stress testing) a legkiemeltebb területek. Nem meglepő, hogy válaszadók több mint fele arról számolt be, hogy növelni fogják képzésekre fordított kiadásaikat, és hasonló arányban kívánnak több pénzt költeni toborzásra is.
Számos intézménynél gondot jelent továbbá a kockázatok szervezeti egységekre korlátozódó, silószerű kezelése is: A válaszadóknak kevesebb mint fele vélekedett úgy, hogy pontosan ismerik a kockázati tényezők és az üzleti folyamatok kölcsönhatásait. Ehhez hozzájárulnak a nem megfelelő minőségű adatbázisok, és fejletlen IT-rendszerek, amelyek szintén a hatékony kockázatkezelés gátjai. Mindössze a válaszadók 47%-a nyilatkozott úgy, hogy releváns és időszerű kockázati riportokat tud átnyújtani az igazgatótanácsnak, és mindössze 39%-uk szerint hatékony szervezetük adatgyűjtése, tárolása, összesítése.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A pénzügyi válságnak számos oka volt, abban azonban egyetértenek a szakértők, hogy kockázatkezelési hibák is hozzájárultak kibontakozásához .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
