.jpg)
Tavaly a harmadik negyedévben a bruttó hazai termék 0,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptári hatás kiszűrésével 1 százalékkal nőtt. Kiigazítás nélkül - az előző év azonos időszakához viszonyítva - 2006 IV. negyedévében a GDP 3,7 százalékkal bővült, az év egészében 3,9 százalékkal nőtt. A naptári hatás kiszűrésével a IV. negyedévben a GDP az egy évvel korábbihoz képest 3,9 százalékkal, az év egészében 4 százalékkal bővült.
A gyorsbecslés korlátozott információs bázisra épül, így a statisztikai becslés megbízhatóságának hibahatára +/- 0,2 százalékpont.
"Nincs érdemi elmozdulás a harmadik negyedév óta" - mondta Ligeti Csák statisztikus, hozzátéve: a korábbi negyedévekhez hasonlóan továbbra is az árutermelő ágazatok közül a mezőgazdaság és az építőipar lassította a gazdasági növekedést. Kiemelte: újdonság, hogy az előző publikáció óta rendelkezésre álló, pontosabb adatok szerint a mezőgazdaság rosszabbul teljesített, mint ahogy azt korábban gondolták.
Kiábrándító, de kevésbé sokkoló
Kiábrándítónak nevezték a megkérdezett banki elemzők a tavaly negyedik negyedéves GDP adatot, és úgy vélték, hogy az alacsony növekedés a jegybanki kamatemelés ellen szólhat, ezzel szemben a januári infláció megegyezett a prognózisaikkal.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője a GDP-t illetően hangulatrombolónak nevezte, hogy a korábban mélypontnak tartott harmadik negyedévi, éves 0,9 százalékos bővülésnél is lassabb volt a növekedés év/év alapon az utolsó negyedévben. A negyedévről negyedévre jelzett 0,1 százalékos bővülés gyakorlatilag stagnálás - mondta.
Nyeste Orsolya ugyan kiábrándítónak nevezte a IV. negyedévi GDP adatot, de úgy vélte, hogy a piac felkészült a várakozásoknál gyengébb gazdasági teljesítményre, így várhatóan már nem okoz akkora sokkot, mint a megelőző negyedévi. Az elemző valószínűnek nevezte, hogy csökkenteni kényszerül idei, 2,5 százalékos GDP prognózisát.
Az inflációt illetően kifejtette, hogy lényegében a várt tételeknél következett be az átlagosnál nagyobb mértékű drágulás. Ide sorolta az élelmiszereket, a szolgáltatásokat, illetve a jövedéki adó emelése miatt az alkohol- és dohánytermékeket. Úgy vélte, hogy a dezinfláció szempontjából február még kedvezőtlenül alakulhat, de várakozásai szerint ezt követően megindul a lassú csökkenés.
Éves átlagban az elemző 6 százalékos, decemberre 4,5 százalékos inflációt prognosztizál év/év alapon, úgy, hogy csak az év második felében csökken a mérték 6 százalék alá.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a 0,8 százalékos éves GDP növekedésnek csaknem a kétszeresét várta. Elmondta, hogy az adatok alapján az idén csak jó esetben lehet 2 százalékos növekedésre számítani, azok után, hogy tavaly a gazdaság inkább stagnált, mint bővült.
A gazdasági növekedést visszavető okok közül a belső kereslet gyengülése az elemző szerint az idén már nem lesz olyan mértékű, mint tavaly és újabb megszorító intézkedések sem várhatók, így a belső kereslet stabilizálódhat. Ugyanakkor a nettó export növekedését meglehetősen korlátozottnak nevezte a Magyarországra is ható globális lassulás miatt.
Török Zoltán a GDP adat közzététele előtt sem látta indokoltnak a kamatemelést, most pedig úgy fogalmazott: ilyen gyenge növekedés mellett bizonyára akad olyan monetáris tanácsi tag, aki szerint egy kamatemelés tovább ronthat a növekedési kilátásokon. Nem indokolja a kamatemelést az infláció alakulása sem, mivel a fogyasztói árak emelkedési ütemének lassulása a vártnak megfelelően alakul - tette hozzá. Megemlítette azt is, hogy a forintárfolyam elmúlt időszakbeli gyengülésének sem mértéke, sem természete nem indokolna ilyen jegybanki döntést.
Az idei éves inflációt az elemző 5,5-6 százalék között várja,a növekedési ütem lassú, mérsékelt csökkenése mellett. Hozzátette: februárban és márciusban még magas lehet az index, mivel a hatósági energiaár emelés hatása ekkor jelentkezik először az adatokban.
Nem ezt várták: 1,3 százalék növekedés
Rizikósabb az ország - menekülnek a befektetők
Pocsék jóslat Londonból: 0 és 1 között leszünk
MTI