A Világgazdaság csütörtöki számában megjelent elemzés szerint az előző havi bővüléstől ez elmarad, a felülvizsgált adatok szerint februárban enyhén csökkent az indikátor.
Tavaly év végén összességében jobb teljesítményt tükrözött a mutató, az utolsó három hónapban stabil volt az emelkedés. A nemzetközi környezet azonban már nem olyan kedvező, mint akkor, a pénzügyi bizonytalanság is kiújulni látszik.
A gyorsulási irányadó részindexei közül áprilisban kevesebb mutatott növekedést, mint csökkenést, de előbbiek erőteljesebb hatást gyakoroltak. Két pénzügyi mutató is besegített az emelkedésbe.
A reálkamat tovább süllyedt, így már jócskán a negatív tartományban van, ez a nominális kamatszint csökkenése mellett az infláció gyorsulásával magyarázható. A másik kedvező pénzügyi mutató a hosszú és a rövid lejáratú kamatok közötti különbség, amely viszont akkor fejt ki gyorsító hatást, ha minél magasabb.
A gyorsulási irányadó (gyia) egy nemzetközi módszereken alapuló mutató, amelyet a GDP-t előre jelző részindikátorokból számítanak. A mutató gyakorlati haszna, hogy azonnali képet ad a belföldi folyamatokról, míg a hivatalos statisztikai adatok nem ritkán csak több hónap elteltével látnak napvilágot. |
Visszaesett a két legfontosabb részindikátor is. Az élelmiszereken kívüli kiskereskedelem jelzi, hogy a belső kereslet még közel sem talált magára, de a kiugró év eleji teljesítmény után az ipar is rontott, mivel a külpiaci konszolidáció szintén megtorpant. Nagyot nőtt a munkakeresés átlagos időtartama is, mivel lassan elhúzódó válságról beszélhetünk.
Az elemzés szerint vegyesek a kilátások, a gazdaság még nem lábalt ki egyértelműen a krízisből. Pillanatnyilag a növekedés belső motorjai hiányoznak, de a külső konjunktúra is igen törékeny. Megjegyzik: a fejlett piacokat is elérte az utóbbi hónapokban a fizetésképtelenség, amely egyes szakértők szerint akár újabb válsághullámot is elindíthat, ha nem kezeli a gazdaságpolitika megfelelően a felmerült problémákat. Az ország külső sérülékenysége ugyan csökkent, de még mindig jelentős, így kulcsfontosságú, hogyan rendeződik a helyzet.
Belépünk az eurózónába még mielőtt felbomlik?
Mélypont: 323 milliárdnyi lakáshitelt vettünk fel
Vissza a földre: az új kormány sem tehet csodát
MTI, Világgazdaság