Kiszámoltuk, hogyan tudná eltartani a minimálbéres apa és anya a négyfős családot. Minden a saját lakáson áll vagy bukik Hányan keresnek minimálbért?
Magyarországon a jelenleg érvényes minimálbér bruttó 73 500 forint havonta. Attól, hogy ezt gyakran adómentesnek hívják, természetesen nem kapja kézbe a teljes összeget az állampolgár: a Privátbankár nettó bérszámítója segítségével készült táblázatunkban részletezett levonások (melyek között 769 forint adó is szerepel) után 60 236 forint nettó bér üti a markát havonta a minimálbéres alkalmazottaknak.
Bevételek: minimálbér és családi pótlék
A megélhetési költségek modellezéséhez egy négytagú családdal számoltunk, feltételezve, hogy a két gyermek elég idős ahhoz, hogy mindkét szülő munkát vállalhason. Azt is feltételezzük, hogy a két szülőnek van is munkahelye, ahol a minimálbért kapják minden hónapban. A bevételi oldalon tehát havi 2 x 60 236 forint fizetés és a gyermekek után járó családi pótlék, 2 x 13 300 forint áll.
Minimálbér és garantált bérminimum A minimálbér a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkaköröben foglalkoztatott munkavállalók számára viszont a törvény garantált bérminimumot állapít meg a teljes munkaidő teljesítése esetén. Ennek összege 2010. január 1. óta bruttó 89 500 forint (nettó 70 061 forint).
Kiadási oldal: rezsiköltségek
A család egy fővárosi, 62 négyzetméteres panellakásban él, villanytűzhellyel, távfűtéssel, vízórával, a rezsiköltségeket egy ilyen ingatlanra vonatkoztatva igyekeztünk megbecsülni.
Havi átlagos 125 kWh átlagfogyasztást feltételezve a 47,82 forintos kilowattóránkénti áramdíj 5 978 forintos átlagos havi áramszámlát jelent.
A 2010-es évre a FŐTÁV átlagosan évi 200 ezer forintos fűtési díjjal számol átlagos méretű lakások esetén. Ez havonta 16 667 forintos átlagos költséget jelent (téli hónapokban ennél értelemszerűen több, nyáron kevesebb lesz a díj, amennyiben az ügyfél nem egész évre egyenlő mértékre leosztva fizeti a díjat). Ehhez havonta átlagosan 4 ezer forintot adunk hozzá havonta a melegvíz előállítása miatt, így 20 667 forint lesz a havi átlagos fűtésdíj.
A négyfős család vízfogyasztásának becsléséhez a Műszaki Irányelv (MI-10-158-158-1.) útmutatásait vesszük figyelembe. Eszerint egy átlagos 4 fős városi család napi vízfogyasztása kb. 0,6 köbméter, ez havi 18 köbmétert jelent. A Fővárosi Vízművek kalkulátora szerint ez 4 702 forintos havi vízdíjat jelent.
A 170 forintos négyzetméterenkénti közös költség egy átlagos vízórás lakásban átlagosnak tekinthető, ez havonta 10 540 forinttal terheli meg a család kasszáját.
A kábeltévéért, internetért és vezetékes telefonért a szolgáltató 5 ezer forintot számláz ki a családnak - ebbe persze a legkevesebb csatornát, leglassabb internetezést magába foglaló szolgáltatások férnek csak bele. A család 1 000 forintot telefonál el a vezetékesen.
A gyerekeknek nincs mobiltelefonja, a szülők is igyekeznek rövidre fogni a beszélgetéseiket, így havonta összesen 3 000 forintos feltöltéssel megússzák a mobilozást. A munkába és iskolába járáshoz a család minden tagjának szüksége van Budapest-bérletre, ezt a BKV a felnőtteknek 9 800, a diákoknak 3 850 forintért adja. Feltételezve, hogy az egyik gyermek még nem iskolás, tehát díjmentesen utazhat a BKV járatain, összesen 27 450 forintot költenek tömegközlekedésre havonta.
A 147 ezer forintos bevétellel szemben 74 ezer forint körüli rezsi áll, a család tehát becsléseink szerint 72 ezer forinttal gazdálkodhat a hónapban. Ez azonban csak akkor igaz, ha a lakás saját tulajdonú, és nem terheli a büdzsét valamiféle hitel.
Valahol lakni kell...
62 négyzetméteres lakást Pesten átlagosan 60 ezer forintért lehet bérelni több kereső adatainak átlaga alapján. A család ezt nehezen engedhetné meg magának, hiszen így legfeljebb 12 ezer forintból kellene a négyfős háztartásnak működnie egy hónapon át. Az ekkora lakások vételára 8 millió forint körül kezdődik, ha hitelből finanszírozza a vásárlást a család, legalább 50 ezer forint körüli törlesztőrészlettel kell számolniuk, ami 22 ezer forintot hagy a kasszában, de egy pár ezer forintos kötelezően megkötendő (egyébként hiteltől függetlenül sem haszontalan) lakásbiztosítást is magával von.
A családnak tehát csak akkor van lehetősége arra, hogy ilyen feltételek mellett életben maradjon, ha a lakás saját tulajdonú, azaz például örökségből származik. Ellenkező esetben (mivel a felsorolt kiadások fixek, legfeljebb minimálisan csökkenthetőek némi takarékossággal) a bevételeket kell megnövelniük: vagy plusz kereseti lehetőséget, másodállást kell keresniük, vagy a szülők, a család segítségére szorulnak, vagy a szociális hálóban, az állami segítségben, a különböző segélyekben és támogatásokban bízhatnak. Nem túl csábító lehetőség, de a család el is költözhet egy (az elégségesnél mindenképp) kisebb, vagy rosszabb állapotú lakásba, aminek bérleti díja vagy vételára valamivel alacsonyabb.
Létminimum: mennyi kellene a szerény megélhetéshez?
A KSH is kiszámolta, mennyiből élhetne meg "tisztességesen" a család; az eredmény természetesen messze van a két minimálbér által biztosított összegtől. 2009-ben a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 75 024 forint = 217 570 forint volt havonta a KSH számításai szerint. E minimum olyan értékösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését.
A KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos nettó keresete 133 500 forint volt 2010 májusában; ez a nettó minimálbér több mint kétszerese.
Privátbankár - Gáspár András
A Scotland Yard kizárta a terrortámadás lehetőségét. 
