Hogyan lehet megélni minimálbérből?

Hányan keresnek minimálbért?

Bár gyakran lehet arról hallani, hogy Magyarország az egymillió/másfélmillió minimálbéres országa, és általában szokás a minimálbéresek jó részét az adócsalókkal azonosítani, valójában nincs arról pontos adat, hogy hányan keresnek minimálbért Magyarországon. Az APEH kereseti adataiból nem derül ki, hogy az éves jövedelem valóban 12 havi munkából származik-e, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pedig csak a legalább 5 főtt foglalkoztató vállalatokról rendelkezik ilyen jellegű statisztikákkal. Eszerint 2009-ben a legalább 5 főt foglalkoztató szervezetektől a reprezentatív adatfelvétel során az adatbázisba 710 988 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló adata került be, ami 2 148 592 főt reprezentál. Közülük 6,8%-nak, azaz 146 104 főnek volt a besorolási bére bruttó 71 500 forint (ami a 2009-ben érvényes minimálbér összege).

Magyarországon a jelenleg érvényes minimálbér bruttó 73 500 forint havonta. Attól, hogy ezt gyakran adómentesnek hívják, természetesen nem kapja kézbe a teljes összeget az állampolgár: a Privátbankár nettó bérszámítója segítségével készült táblázatunkban részletezett levonások (melyek között 769 forint adó is szerepel) után 60 236 forint nettó bér üti a markát havonta a minimálbéres alkalmazottaknak.

 A megélhetési költségek modellezéséhez egy négytagú családdal számoltunk, feltételezve, hogy a két gyermek elég idős ahhoz, hogy mindkét szülő munkát vállalhason. Azt is feltételezzük, hogy a két szülőnek van is munkahelye, ahol a minimálbért kapják minden hónapban. A bevételi oldalon tehát havi 2 x 60 236 forint fizetés és a gyermekek után járó családi pótlék, 2 x 13 300 forint áll.

A család egy fővárosi, 62 négyzetméteres panellakásban él, villanytűzhellyel, távfűtéssel, vízórával, a rezsiköltségeket egy ilyen ingatlanra vonatkoztatva igyekeztünk megbecsülni.

Havi átlagos 125 kWh átlagfogyasztást feltételezve a 47,82 forintos kilowattóránkénti áramdíj 5 978 forintos átlagos havi áramszámlát jelent.

A 2010-es évre a FŐTÁV átlagosan évi 200 ezer forintos fűtési díjjal számol átlagos méretű lakások esetén. Ez havonta 16 667 forintos átlagos költséget jelent (téli hónapokban ennél értelemszerűen több, nyáron kevesebb lesz a díj, amennyiben az ügyfél nem egész évre egyenlő mértékre leosztva fizeti a díjat). Ehhez havonta átlagosan 4 ezer forintot adunk hozzá havonta a melegvíz előállítása miatt, így 20 667 forint lesz a havi átlagos fűtésdíj.

A négyfős család vízfogyasztásának becsléséhez a Műszaki Irányelv (MI-10-158-158-1.) útmutatásait vesszük figyelembe. Eszerint egy átlagos 4 fős városi család napi vízfogyasztása kb. 0,6 köbméter, ez havi 18 köbmétert jelent. A Fővárosi Vízművek kalkulátora szerint ez 4 702 forintos havi vízdíjat jelent.

A 170 forintos négyzetméterenkénti közös költség egy átlagos vízórás lakásban átlagosnak tekinthető, ez havonta 10 540 forinttal terheli meg a család kasszáját.

A kábeltévéért, internetért és vezetékes telefonért a szolgáltató 5 ezer forintot számláz ki a családnak - ebbe persze a legkevesebb csatornát, leglassabb internetezést magába foglaló szolgáltatások férnek csak bele. A család 1 000 forintot telefonál el a vezetékesen.

A gyerekeknek nincs mobiltelefonja, a szülők is igyekeznek rövidre fogni a beszélgetéseiket, így havonta összesen 3 000 forintos feltöltéssel megússzák a mobilozást. A munkába és iskolába járáshoz a család minden tagjának szüksége van Budapest-bérletre, ezt a BKV a felnőtteknek 9 800, a diákoknak 3 850 forintért adja. Feltételezve, hogy az egyik gyermek még nem iskolás, tehát díjmentesen utazhat a BKV járatain, összesen 27 450 forintot költenek tömegközlekedésre havonta.

A 147 ezer forintos bevétellel szemben 74 ezer forint körüli rezsi áll, a család tehát becsléseink szerint 72 ezer forinttal gazdálkodhat a hónapban. Ez azonban csak akkor igaz, ha a lakás saját tulajdonú, és nem terheli a büdzsét valamiféle hitel.

Valahol lakni kell...

62 négyzetméteres lakást Pesten átlagosan 60 ezer forintért lehet bérelni több kereső adatainak átlaga alapján. A család ezt nehezen engedhetné meg magának, hiszen így legfeljebb 12 ezer forintból kellene a négyfős háztartásnak működnie egy hónapon át. Az ekkora lakások vételára 8 millió forint körül kezdődik, ha hitelből finanszírozza a vásárlást a család, legalább 50 ezer forint körüli törlesztőrészlettel kell számolniuk, ami 22 ezer forintot hagy a kasszában, de egy pár ezer forintos kötelezően megkötendő (egyébként hiteltől függetlenül sem haszontalan) lakásbiztosítást is magával von.

A családnak tehát csak akkor van lehetősége arra, hogy ilyen feltételek mellett életben maradjon, ha a lakás saját tulajdonú, azaz például örökségből származik. Ellenkező esetben (mivel a felsorolt kiadások fixek, legfeljebb minimálisan csökkenthetőek némi takarékossággal) a bevételeket kell megnövelniük: vagy plusz kereseti lehetőséget, másodállást kell keresniük, vagy a szülők, a család segítségére szorulnak, vagy a szociális hálóban, az állami segítségben, a különböző segélyekben és támogatásokban bízhatnak. Nem túl csábító lehetőség, de a család el is költözhet egy (az elégségesnél mindenképp) kisebb, vagy rosszabb állapotú lakásba, aminek bérleti díja vagy vételára valamivel alacsonyabb.

Létminimum: mennyi kellene a szerény megélhetéshez?

A KSH is kiszámolta, mennyiből élhetne meg "tisztességesen" a család; az eredmény természetesen messze van a két minimálbér által biztosított összegtől. 2009-ben a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 75 024 forint = 217 570 forint volt havonta a KSH  számításai szerint. E minimum olyan értékösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését.

A KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos nettó keresete 133 500 forint volt 2010 májusában; ez a nettó minimálbér több mint kétszerese.

Privátbankár - Gáspár András