Húszezerrel több munkahelyünk is lehetne

Az innovatív foglalkoztatással a gyártás, termelés, logisztika, call center, shared service center, adminisztratív területeken van lehetőség új munkahelyek teremtésére illetve a gazdasági válság hatására leépített saját és kölcsönzött munkaerő rugalmas foglalkoztatási formában történő visszaépítésére, ha követnénk a pozitív uniós példát. Magyarországon a kölcsönzött munkaerő aránya 1,4 százalék a teljes foglalkoztatottsághoz képest, míg ez az arány az Európai Unióban ismét meghaladja az 1,8 százalékos mértéket. Ezt a különbséget figyelembe véve, felzárkózva az EU országaiban alkalmazott atipikus foglalkoztatottak arányához akár húszezer új munkaerő alkalmazását jelenthetné. A 2009 óta újra dinamikusan fejlődő munkaerő-kölcsönzés intézménye nélkül az új munkahelyek nagy része egyáltalán nem jött volna létre – mondta el Köves Balázs, az SZTMSZ alelnöke. A munkaerőigényt a vállalatok más (belső) megoldással fedték volna le, melyek nem járnak együtt új munkahelyek létesítésével.

A kölcsönzés keretében végzett munka segíti továbbá a hátrányos helyzetűek (ideértve a megváltozott munkaképességűeket és kisebbségeket is) munkaerőpiacra történő visszatérését, pályakezdők elhelyezkedését, ezáltal növelve az aktív munkavállalók számát. A kölcsönzés növeli a munkaerőpiac rugalmasságát, biztosítva a megfelelő munkafeltételeket, a kölcsönzött munkavállalók jogait.

Fontos továbbá, hogy minél magasabb a kölcsönzés aránya a foglalkoztatási rátához képest, annál alacsonyabb az adott gazdaságban a fekete foglalkoztatás szintje. Az átlagos munkaerő-kölcsönzési penetráció 1 százalékos növekedése megközelítőleg 13 százalékkal csökkenti a fekete foglalkoztatás arányát. A kölcsönzés keretében végzett munka több ezer korábban illegálisan foglalkoztatott dolgozót hoz vissza a piacra, és ezáltal elősegíti feketemunka elleni küzdelmet.

Az MMOSZ 2010 októberében elvégeztetett kutatása szerint a megkérdezett munkáltatók 90 százaléka elégedett az atipikus foglalkoztatási formákkal és szívesen választja későbbiekben is a foglalkoztatás ezen formáit. A munkaerő-kölcsönzés, mint az egyik legismertebb atipikus foglalkoztatási forma legfontosabb előnyei, hogy nem csak időt és költséget takarít meg egy megrendelő számára, de egyszerűbb adminisztrációt is biztosít – emelte ki Dénes Rajmund a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Szövetségének alelnöke.

A munkaerő-kölcsönzés kiszélesíti az elérhető foglalkoztatási megoldásokat a munkavállalók számára is. Segítségével az emberek az életstílusuknak megfelelő hivatásban teljesedhetnek ki. A rugalmas munkavállalás egyben lehetőség a munka-magánélet egyensúly megteremtésére.

Ezeket a foglalkoztatási formákat megfelelően kiaknázva új alapokra helyezhetjük a magyar munkaerő-piacot. Ezek előnyei között nemcsak a foglalkoztatási ráta növelését tarthatjuk számon, hanem a már hosszabb ideje munkanélküliek újrafoglalkoztatását is. Mindehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a jogi szabályozás megfelelő átformálása, mint például a kölcsönzés maximális, a magyarországi foglalkoztatási gyakorlatnak megfelelő időtartamának meghatározása, vagy a határokon átnyúló kölcsönzés kérdésének rendezése. Természetesen fontos, és kiemelt szempontot kell, hogy képezzen az atipikus foglalkoztatási formában alkalmazottak egyenlő bánásmódban való részesítése – minden téren.

MTI