A kormány 2011-ben megkezdi a Nemzetközi Valutalaptól (IMF) és az Európai Bizottságtól (EB) felvett hitelcsomag visszafizetését
A kormány 2011-ben megkezdi a Nemzetközi Valutalaptól (IMF) és az Európai Bizottságtól (EB) felvett hitelcsomag visszafizetését - rögzíti a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az NGM hétfőn tette közzé a kormany.hu oldalon a hazai állampapírpiacról szóló jelentését, amelyben a tárca leszögezi: Magyarországon folytatódik a konszolidáció; az állam, miután 2010-ben visszatért a piaci finanszírozáshoz, 2011-ben megkezdi az IMF-EB-hitelcsomag visszafizetését.
A nemzetgazdasági tárca hangsúlyozza: a nemzetközi tőkepiacokon uralkodó - a jelentős mértékben néhány fejlett ország pénzügyi problémáira visszavezethető - volatilis viszonyok ellenére 2010-ben az olajozottan működő magyar állampapírpiac problémamentes és stabil finanszírozást biztosított a kormány számára.
A dokumentumban az NGM megjegyzi azt is, hogy a kéthetente tartott államkötvény aukciókon az erős belföldi és külföldi keresletnek köszönhetően az átlagos fedezettségi mutató a 2,7-szeres szintre emelkedett. A jelentős túljegyzés lehetővé tette, hogy az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) a tervezettnél több kötvényt értékesítsen. ( A fedezettségi mutató a kibocsátások és az ajánlatok aránya.)
Az aukciók sikeréhez hozzájárultak azok a változások is, amelyeket 2009-ben vezetett be az ÁKK. Tavaly az aukciók 30 százalékán a meghirdetetthez képest az elfogadott összeget megemelték, míg 9 százalékán az összeget csökkentették; így az aukciókon értékesített kötvények összértéke 1399 milliárd forintra (körülbelül 5 milliárd euróra) emelkedett.
Az aukciós értékesítés mellett újonnan bevezettek egy nem-kompetitív értékesítési formát (úgynevezett top-up auction) is, amelyre az aukciókat követően kerül sor. Az ÁKK az aukción elfogadott kompetitív ajánlatot tett elsődleges forgalmazók részére, az elfogadott összeg 40 százalékáig ajánlhat fel kötvényeket az aukción kialakult átlagáron. A nem-kompetitív értékesítés révén 2010-ben a tervezetten felül további 258 milliárd forintnyi államkötvény került piacra - hangsúlyozza a tárca.
Az elemzés kitér arra is, hogy a magyar államkötvények kibocsátásában néhány likvid kötvénysorozat, az úgynevezett benchmark kötvények játsszák a fő szerepet. Új benchmark kötvénysorozatok indítása helyett az ÁKK gyakran él azzal a lehetőséggel, hogy korábban forgalmazott, jelenleg még 3-5 éves hátralévő futamidővel rendelkező kötvénysorozatokat újranyit, és piaci mennyiségüket - a likviditás növelése céljából - aukciós értékesítés révén tovább növeli.
A benchmark kötvények mérete ennek az eljárásnak köszönhetően eléri a 600-800 milliárd forintot (2,5-3 milliárd eurót), ami megkönnyíti a másodpiaci kereskedésüket, és a befektetők számára vonzóbbá teszi a papírokat - szögezi le az NGM.
Megjegyzik: a piaci körülmények javulásával a nagyobb kereslet a hosszú lejáratú papírok felé tolódik el. Ennek a nagyobb keresletnek a kielégítését szolgálják az úgynevezett kötvénycsere aukciók is, amelyek keretében rövid hátralévő futamidejű kötvényeket hosszabb futamidejűekre cserélnek készpénzforgalom nélkül. A tranzakció eredményeként nemcsak az adósság átlagos futamideje hosszabbodik, hanem egyidejűleg csökken a refinanszírozási kockázat is. A kötvénycsere aukciók volumene 2010-ben 132 milliárd forintot ért el.
Az NGM közlése szerint a diszkont kincstárjegyek értékesítése, amelyben a külföldi befektetők szerepe kisebb jelentőségű, stabilan működött a válság mélypontjain is: 2010-ben az ÁKK összesen 3730 milliárd forint összegben bocsátott ki diszkont kincstárjegyeket 2,6-szoros fedezettségi mutató mellett.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A kormány 2011-ben megkezdi a Nemzetközi Valutalaptól (IMF) és az Európai Bizottságtól (EB) felvett hitelcsomag visszafizetését .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
