A tavalyi év utolsó kamatdöntő ülésén a jegybank 25 bázispontos kamatvágást hagyott jóvá, bár a piaci várakozások az addig megszokott fél százalékpontos enyhítést vártak. A tanács december 21-ei üléséről készült jegyzőkönyvéből kiderül, miért 6,25%-os alapkamattal zártuk a 2009-es évet.
A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kereslethiányos reálgazdasági környezetben az inflációs kilátások lehetővé teszik a jegybanki alapkamat további csökkentését. A tagok túlnyomó többsége szerint a globális pénzügyi piaci helyzet alakulása ugyanakkor egyelőre korlátozza azt, hogy a makrogazdasági oldalról indokolt monetáris politikai lazítás a korábbi hónapokra jellemző ütemben folytatódjon - áll a jegyzőkönyvben.
Egyetértés volt a testület tagjai között abban a kérdésben, hogy a reálgazdasági pálya a vártnak megfelelően alakul: a belső kereslet által vezérelt növekedés egyelőre nem indult meg, miközben az export alakulása némileg kedvezőbb a vártnál. A külső konjunktúra tekintetében a várakozásoknál valamivel jobb kép rajzolódik ki rövid távon, de jelentős a kockázata annak, hogy a nemzetközi kormányzati ösztönző lépések hosszú távon nem lesznek hatásosak. Az inflációs folyamatok a korábban tapasztalt kedvező pályának megfelelően alakulnak, és az utolsó inflációs tényadat nem befolyásolja az inflációs kilátásokat.
Intő jelek A magyar pénzügyi folyamatokra továbbra is a nemzetközi hangulat gyakorolta a legerőteljesebb hatást. A korábbi időszakokkal ellentétben azonban a fejlett országok gazdaságával és gazdaságpolitikájával kapcsolatos hírek mellett a hangulat alakításában két egyedi, kisebb gazdaságot érintő országspecifikus esemény is meghatározó szerepet töltött be: Dubai és Görögország megítélésének romlása erőteljesen hatott a globális befektetői hangulatra, s a hazai pénzügyi folyamatokra is. A magyar kockázati megítélés a fontosabb kockázati felármutatók alapján enyhén romlott az elmúlt hónap során - áll a kamatdöntés jegyzőkönyvében a tanács összegző véleménye a 25 bázispontos kamatvágás előtt lezajlott folyamatokról. |
Egyesek megismételték azt a korábbi üléseken ismertetett véleményüket, hogy a többletlikviditás továbbra is a nemzetközi pénzügyi piacok likvid szegmenseit keresi, és nem a hosszú távú finanszírozási lehetőségeket, ami újabb eszközár-buborékok kialakulásához vezethet. A nagymértékű nemzetközi költségvetési expanzió a kiszorítási hatáson keresztül hosszabb távon kedvezőtlenül hathat a vállalatok finanszírozására, és a növekedési kilátásokra.
A monetáris tanács korábbi kamatlépései, illetve kamatpolitikai kommentárjai nyilvánvalóvá tették, hogy az inflációs kilátásokra tekintettel indokolt a folyamatos kamatcsökkentés. Ugyanakkor a tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy az elmúlt időszak eseményei egyelőre a kamatcsökkentési ütem mérséklését teszik indokolttá. Többen kiemelték, hogy a kedvezőtlen nemzetközi események ellenére a hirtelen kamatpolitikai váltás indokolatlan lenne, és nem lenne összeegyeztethető az MNB eddigi, egyenletes lépésekre és kiszámíthatóságra törekvő kamatpolitikájával. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kockázati prémium emelkedésének hatásán nem lehet úgy áttekinteni, mint az áfa-emelkedés hatásán, mert nem lehet kiszámítani a kockázati prémium emelkedés tartósságát. Egyes tanácstagok kiemelték, hogy a a kamatlépések reálgazdasági átgyűrűzése késleltetett, ugyanakkor az azonnali piaci reakciók az ország finanszírozási helyzetét rövid távon is befolyásolhatják.
Az Elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat 25 bázispontos csökkentését 7 tag támogatta, 1 tag pedig (Bánfi Tamás) az alapkamat 50 bázispontos csökkentésére szavazott.
Több a spórolt pénzünk, főleg devizában
Nulla helyett pluszban van a mérlegünk!
150 milliárdot félretettek a jövő évi kockázatokra
Nem volt elég szigorú a kormány
Simor: önmagában a büdzsé nem old meg semmit
London: az MNB elfelejti a feles csökkentéseket egy időre
Privátbankár