Kimerültek és betegek a mentősök

Nem sokat változott a mentők egészségi állapota ez elmúlt két évben, továbbra is komoly stresszel és fizikai erőfeszítéssel jár a munkájuk

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője szerint valószínűleg nem sokat változott a mentők egészségi állapota az elmúlt két évben, de jó lenne megismételni a két évvel ezelőtti felmérést, hogy látni lehessen a mostani helyzetet - reagált az MTI-nek arra a felmérésre, amelyet a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) 2008-ban készítettek a mentők egészségi állapotáról, és a közelmúltban értékeltek.

A felmérés szerint az OMSZ kivonuló dolgozói túlhajszolt életet élnek, és több mint negyedük elhízott. Ezzel kapcsolatban Betlehem József, a PTE munkatársa, aki felmérést végezte, pénteken az MTI-nek elmondta: "A mentődolgozók túlhajszoltsága a stresszből ered, de a mentális egészségi állapot következményein túl jelen van körükben a túlzott dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás, és az elhízás mint életmódi kockázati tényező. A fizikai egészségi problémák között pedig a gerincpanaszok és a fejfájás jelenik meg, amelyek más tényezőkkel együtt tartósan képesek korlátozni a dolgozók egy részének napi munkavégzését."
   
Győrfi Pál elmondta: nem vetődött fel olyan körülmény, amely javította volna ezt a helyzetet, de ezzel együtt kíváncsian várnak egy friss felmérést, hogy össze tudják hasonlítani, hogyan változott a helyzet az elmúlt években.

Kifejtette: nem lepődtek meg nagyon a 2008-as felmérés eredményein, mert tudják, hogy Magyarországon nagyon kemény munkát végeznek a mentők, ami komoly stresszel és fizikai erőfeszítéssel jár. A mentőknek nincs lehetőségük rendszeresen sportolni, így a gerincsérv valóban gyakori megbetegedés a körükben. Emellett ez a munka állandó feszültséggel jár, és a mentők sokszor kerülnek olyan helyzetekbe, amelyeknek a pszichés feldolgozása sem könnyű. Tehát a tartós stressz is egészségkárosító tényezőként jelenik meg.
  
Az OMSZ szóvivője kitért arra is, hogy a felmérésben a magyar mentők egészségi állapotát összehasonlították fejlett országokban dolgozó mentőkével is. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezekhez az országokhoz képest a magyar társadalom átlagának egészségi állapota is jelentős eltérést mutat. A magyar társadalom egészéhez képest viszont csak néhány szempontból van számottevő eltérés. Példaként említette: az elhízottak aránya a mentők körében a felmérés szerint 26,4 százalék, a magyar társadalomban ez a szám 21 százalék körül mozog.
   
Győrfi Pál hangsúlyozta: a mentők rossz egészségi állapota nem új keletű, de az elmúlt évtizedekben semmit sem tudtak tenni, hogy ezen a helyzeten javítsanak. Az OMSZ-nél nincsenek olyan jellegű béren kívüli juttatások, mint például egy kereskedelmi vállalatnál, a dolgozók a bérükön felül összesen havi négyezer forintnyi melegétkezési utalványt kapnak, és a fizetések sem olyanok, hogy rendszeresen üdülni és pihenni tudna a mentődolgozó - tette hozzá.
   
Kiemelte a mentőszolgálat fejlesztési programját, amelynek részeként próbálnak javítani a munkakörülményeken. Ilyen tervbe vett intézkedés például a mentőállomások felújítása, amely a mentők állapotára legalább közvetve jobb hatással lehet. Ezenkívül évenkénti futballbajnokságok szervezésével és egyéb módon próbálják serkenteni a dolgozók egyéni sporttevékenységét.
   
Az elmúlt hetek történései azonban reménykedésre adnak okot - mondta Győrfi Pál. Kiemelte, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök első hivatali útja a mentőszolgálathoz vezetett, és ott kifejtette, milyen fontos a mentők munkája, de méltatlan körülmények között dolgoznak, és ezen a helyzeten változtatni kell.
   
Emellett meglátogatta őket Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, mindketten biztosították őket arról, hogy a mentőszolgálat ügyét a kormányzat prioritásként fogja kezelni. Ezért remélik, hogy ennek a mentődolgozók számára is lesznek pozitív hozadékai - tette hozzá az OMSZ szóvivője.

MTI