Amikor a szavazáskor a választók hagyományosan egy X-et vagy +-t tesznek a több jelölt közül a leginkább preferált pártjuk vagy jelöltjük neve mellé, azt a választáspolitológiában kategorikus szavazásnak nevezik.
Ilyen módon voksolhatnak a június 4-7. közötti EP-választáson Ciprus, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Nagy-Britannia, Portugália, Románia és Spanyolország választópolgárai.
Az EU-országok többségében azonban úgynevezett preferenciális, vagyis sorrendes szavazás keretében voksolhatnak a jogosultak. Ennek lényege, hogy a választó nem csak egy pártra vagy jelöltre szavaz, hanem egy szavazás során az indulókat sorrendbe állíthatja, vagyis azokat preferenciái szerint rangsorolhatja. Ennek során az első helyen választott jelölt neve mellé 1-est, a második helyen választott neve mellé 2-est írhat, és így tovább.
Ezek a szavazatok azonban természetesen nem azonos "értékűek", a választás eredményét nem egyformán befolyásolják: "többet ér" az első preferencia, mint a második. Ilyen módszerrel választhatják meg EP-képviselőiket Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, (a Nagy-Britanniához tartozó) Észak-Írország, Finnország, Hollandia, Írország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Olaszország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia választói.
Izland rálépett az Unióba vezető útra
EP-kampány: az EU is beszáll több százezer euróval
EP-választások: unalmasak a pártok!
Az EP-ben pont a képviselőkből van a legkevesebb
EP-választás: az MSZP 25%-ra számít
MTI