Az igénylők oldalán megfigyelhető egyrészt, hogy egyre többen folyamodnak segítségért azok közül is, akik korábban kiegyensúlyozott anyagi feltételek között éltek. Egyre többször olvassuk a hozzánk érkezett levelekben, hogy "soha nem kértem eddig segítséget", "szégyellem, de nem tehetek mást, mint hogy önökhöz forduljak" és hasonlókat - mondta Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője.
Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke október végén hasonló tendenciákról számolt be. A gazdasági válság már a középosztály anyagi biztonságát is kezdi veszélyeztetni Magyarországon - fogalmazott akkor. Habsburg György úgy vélte, hogy Közép-Európában egyebek közt azért súlyosabb a válság szociális hatása, mint nyugaton, mert kevesebben rendelkeznek pénzügyi megtakarításokkal, így állásuk elvesztése esetén sokan azonnal kilátástalan helyzetbe kerülnek.
Fekete Dániel, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs vezetője az igények növekedésére példaként hozta fel, hogy három-négyszeres a túljelentkezés a családok átmeneti otthonaiban. Mint mondta, korábban általában volt szabad hely ezekben az intézményekben, most a megnövekedett igények okozta nehézségeket a jövőre várhatóan öt százalék körüli bevételkiesés is tetézi.
A kérők köre mellett a kérések tartalmában is változás következett be: a hagyományos ruházat és élelmiszer mellett mind többen keresik meg a karitatív szervezeteket jelentős hitel- vagy közüzemi tartozás, kilakoltatási végzés miatt. Révész Szilvia elmondta: a kilakoltatással kapcsolatban segítséget kérő napi öt-hat levélből - korábban hetente egyet kaptak - úgy látják, hogy most következik a végrehajtások első hulláma. "A segítséget kérők már konkrét időpontokat emlegetnek a leveleikben" - hangsúlyozta, felhívva a figyelmet arra, hogy a szociális ellátórendszer nincs felkészülve újabb utcára kerülők fogadására, a hajléktalanszállók már most teltházzal vagy afölött működnek.
Új év - új árcédulák: Ön szerint mi drágul leginkább január 1-jétől? Szavazzon! |
Révész Szilvia arról számolt be, hogy a lejárat előtti élelmiszerek felajánlása az áfa-kötelezettség miatt "gyakorlatilag leállt", a cégek inkább megsemmisítik, vagy külföldön - adómentesen - adományozzák el a készletet.
A 2010-es költségvetésben az adományok áfa-kötelességének megtartásán túl eltörlik a pénzadományok után járó adókedvezményeket is. Ez visszafoghatja a pénzbeli jótékonykodást, melynek összege a válság miatt már az idén is mintegy 20 százalékkal elmaradt a tavalyitól - mutatott rá Győri-Dani Lajos. "Rossz üzenet ez a kormány részéről, a szándékot sem értjük igazán, hiszen az adókedvezmény eltörlése azok számára is megnehezíti az adakozást, akik különben megengedhetnék maguknak" - tette hozzá az alelnök. Egyetértett ezzel Révész Szilvia is, aki úgy vélte, már éppen kezdett megszilárdulni Magyarországon az adakozás kultúrája, amikor a gazdasági válság és a kedvezőtlen adószabályok derékba törték a biztató folyamatot.
Fekete Dániel ennél kedvezőbb képet festett az adakozói kedvről. Mint mondta, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnél úgy tapasztalják, hogy az elmúlt másfél éves hullámvölgy után a cégek mostanában újra többet adakoznak. A szervezet mintegy 30 ezer magánszemélyből álló adakozói körében is töretlen a jótékonykodás, bár a támogatások összege érzékelhetően csökkent a válság alatt. Révész Szilvia, Győri-Dani Lajos és Fekete Dániel egybehangzóan úgy vélték, hogy a szociális válság legnehezebb időszaka még előttünk áll.
Cipősdobozban várják az ajándékot
2050-re fel lehetne számolni az éhezést
Bajnai fizette a legtöbbet a Krízisalapba
A bankok egy fillért se tesznek a krízis alapba
Nyitva a kríziskezelő alap: gazdagok, segítsetek!
MTI