A decemberi 12 havi 5,6 százalékos infláció után januárra 5,7-5,8 százalékos fogyasztói áremelkedést várnak az MTI által csütörtökön megkérdezett elemzők, akik szerint januárban is 0,25 százalékkal csökken az alapkamat, amely 5,5 százalékra süllyedhet tavasszal.
Nem okozott meglepetést a decemberi inflációs adat, amelyen érződik, hogy stabilizálódott a forint árfolyama és a kereslethiány miatt a piaci árak kontroll alatt állnak - mondta Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője januárra 5,7-5,8 százalékos inflációt vár.
Trendforduló? Januári áremelkedés az áruházakban A Privátbankár januári Árkosár-felmérése egy hónap alatt 4,5, egy év alatt 1,7 százalékos áremelkedést tapasztalt három hipermarket kínálata alapján. |
Januárban még nem érvényesül a távfűtés áfájának bejelentett január 15-i csökkentése, s a jövedéki adó emelése is csak az üzemanyagoknál okoz majd áremelést, a cigarettánál ezt például "csúsztatva érvényesítik, hogy a fogyasztás ne essen vissza" - magyarázta Forián Szabó Gergely. Az elemző 0,15 százalékra becsüli a februári számlában érvényesített távhő árcsökkentés hatását.
Prognózisa szerint a fogyasztói árak márciustól ereszkednek gyorsan, a nyár közepére a 12 havi infláció 1,7 százalékra esik, és az idei átlagos infláció is alacsonyabb lehet, mint a jegybank prognózisában szereplő 3,9 százalék, Forián Szabó Gergely prognózisa 3,2 százalék.
Nyeste Orsolya is csökkenő inflációra számít márciustól, az év végére 3,0 százalék alatti, kedvező esetben 2,8-2,9 százalékos indexre számít, 2010 egészére 4,0-4,1 százalékos átlagos inflációt vár.
Az elemzők szerint a jegybank januárban is kamatot fog csökkenteni, mégpedig 25 bázisponttal, s ezt további két hasonló lépés követi, így az alapkamat 5,5 százalékra ereszkedik tavasszal.
Várakozás alatt a decemberi infláció – Hogyan csökkenhet az alapkamat?
Az infláció decemberben a várakozásoknak megfelelően, de attól kissé elmaradva 5,6%-ra emelkedett, a fogyasztói árak változatlanok maradtak az előző hónaphoz képest. Az enyhébb infláció felerősítheti a nagyobb kamatvágás melletti érveket.
A várakozásoktól kissé elmaradó mértékű inflációt elsősorban az élelmiszerárak nem várt havi szintű csökkenése okozhatta. Az árak - az áram és egyes szolgáltatások kivételével - szinte minden termékcsoportban csökkentek ill. stagnáltak, ami az inflációs nyomás hiányára utal. Az év végi infláció messze elmaradt az év közepén adott, az áfa és jövedéki adóemelések előtti 8%-os prognózisoktól, ami részben hozzájárult az év második felében megvalósult nagymértékű monetáris politikai enyhítéshez. Az éves átlagos infláció 2009-ben 4,2% lett, ez várakozásaink szerint 2010-ben 3,8%-ra csökken.
Az infláció idén januárban - az egymással ellentétes árváltozások hatására - kismértékben még emelkedhet (a jelentős üzemanyag áremelkedéssel szemben csökkent a távhő áfája és a korábbi évekhez képest kissé szerényebb mértékű közüzemi díjemelésekre került sor), azonban februártól már bázishatások miatt csillapodhat az infláció. Az infláció az év második felében 3% alá eshet a tavaly júliusi áfa- és jövedékiadó-emelések hatásának kiesése miatt. A belső kereslet elhúzódó visszaesése lefelé, míg az olajárak emelkedése felfelé mutató kockázatot jelent az inflációra.
A várakozásoknál némileg enyhébb infláció felerősítheti a nagyobb kamatvágás mellett szóló érveket – amit a jelenlegi piaci árazások is tükröznek. Az MNB azonban feltehetően csak 25bp-tal fogja csökkenteni a kamatokat a januári ülésen, hogy jelezze a monetáris enyhítés lassabb ütemét. Várakozásunk szerint félév alatt 5,5%-ra mérséklődhet az alapkamat - olvasható a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében.
4,2% a tavalyi infláció - a benzin drágult legjobban
Év végére visszaeshet az inflációNagyot esett a hús, a zöldség és a gyümölcs ára
Emelkednek a nyugdíjak - a prémiumra várni kell
Csúcsközelben: megint drágul a benzin!
MTI, Privátbankár