Reális elképzelés kétszázezer embert visszavezetni a munka világába a ma rokkantnyugdíjasai közül. Igaz, ehhez nagy erőfeszítésekre lesz szükség. Az egyik feltétel a szükséges munkahelyek megteremtése. Másfelől segíteni is kell azokat, akiknek a megváltozott munkaképességük okán sokkal nehezebb az elhelyezkedés – mondta Pósfai Gábor, hozzátéve: ez utóbbi az igazán nagy feladat.
Nem tudni, mennyi a potyautas
Egyelőre nehéz megbecsülni, hogy a rokkantnyugdíjasok mekkora százaléka lenne valóban jogosult erre az ellátásra, és közülük hányan élnek vissza a juttatással, avagy mennyi közöttük a munkanélküliség elől ide menekültek aránya – mondta kérdésre válaszolva a főigazgató. Az viszont tény, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár alattiak száma az összlétszámnak mintegy fele, négyszázezer fő.
Pósfai Gábor kiemelte: az elmúlt két évben megállt a rokkantnyugdíjasok számának növekedése, noha eközben nőtt a munkanélküliség; ez tehát azt is jelenti, hogy az emberek ma már nem választják ezt menekülési útként a munkanélküliség elől.
Hogy ez a pozitív tendencia meg is maradjon, az öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt álló megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs járulékot ajánlják fel, és azt javasolják, próbáljon meg még dolgozni a nyugdíjba vonulásig – ehhez komoly támogatást ad az állam az őket foglalkoztatni hajlandó munkaadóknak – hangzott a beszélgetésben.
Felülbírálat speciális vizsgálatokkal
A számok nyelvén Magyarországon 3 millió nyugdíjas van, ebből csak másfél millióan olyanok, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt. 320 ezren korkedvezményes öregségi juttatást kapnak, míg igen magas a rokkantnyugdíjasok száma (összesen 750 ezren vannak, míg 220 ezer megváltozott munkaképességű ellátott van). Ezek után nem is meglepő, hogy hazánkban a 62 éves nyugdíjkorhatár ellenére a nyugdíjrendszerbe belépők átlag életkora 58 év (a férfiak átlagosan 4 évvel, a nők 2 évvel előbb hagyják ott munkahelyüket) - számoltunk be a rideg tényekről nemrég egy a témában rendezett budapesti háttérbeszélgetésen elhangzottakról. |
A speciális munkahelyek megteremtésén túl a támogatási rendszer átalakításával is segítenék a folyamatot – reagált Pósfai Gábor. A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését célzó állami támogatások ma még nem kellően hatékonyak, továbbá a munkaképesség csökkenésének minősítési rendszere sem elég fejlett.
Utóbbi téren is lesz érzékelhető változás a jövőben - tudjuk meg. Az egészségkárosodás mértékének szokásos felülvizsgálatát ugyanis a kiegészítik egy munkaképességi vizsgálattal is. Ennek köszönhetően a szakvéleményben azt is megmondják majd, milyen munkakörben foglalkoztatható a megváltozott munkaképességű személy.
Az újfajta eljárást új képességvizsgáló berendezésekkel, úgynevezett munkaszimulátorokkal végzik majd – ezek eddig nem álltak a szakértők rendelkezésére. “Ezek segítségével objektíve képesek leszünk megmondani, kinek mire maradt még képessége, amit kamatoztatni lehet, aminek a segítségével a személy visszatérhet a munka világába” - érvelt a főigazgató. Megjegyezte: a csökkent munkaképességűek újbóli munkába állása nem csupán közösségi érdek, nem csupán megtakarítást jelent, hanem az egyénnek is hozadék. “Még mindig jobban fog élni az illető, ha fizetést kap, ha elhelyezkedik, s ráadásul egy értelmes életet is élhet” - nyilatkozta Pósfai Gábor a Közbeszéd stúdiójában.
Privátbankár - Zsiborás Gergő