A közlemény szerint Nyugat-Európában a megváltozott munkaképességű emberek 40 százaléka jut munkához, Magyarországon ez az érték még mindig 10 százalék alatt van, és nem nőtt érezhetően a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása az idén hatályba lépett módosítás hatására sem.
A vállalatok részéről megvan az elvi nyitottság a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, azonban a tényleges alkalmazás több fontos feltétele hiányzik, így a legfontosabb feladat az ezzel kapcsolatos szolgáltatási gyakorlat kialakítása - idézi a közlemény Kemény Pétert, a Work Force rehabilitációs üzletágának vezetőjét.
A szakértő szerint további nehézséget jelent, hogy a megváltozott munkaképességű emberekre még mindig csak mint "fogyatékkal élőkre" gondolnak, pedig nemcsak a testi, érzékszervi, vagy értelmi sérültek, hanem a súlyos cukorbetegek, az asztmások, vagy éppen a szívproblémákkal rendelkezők egy része is ebbe a kategóriába tartozik.
A vállalatok rugalmatlan hozzáállása a megváltozott munkaképességű emberek önbizalmának sem kedvez. A tanácsadó vállalat tapasztalata szerint a megváltozott munkaképességű munkavállalók gyakran nem merik vállalni a kihívásokat, és akár diplomával is az alacsonyabb képzettségű állásokat pályázzák meg, vagy a megmérettetéstől félve el sem mennek az állásinterjúra.
Idén január elsején 177 600 forintról 964 500 forintra nőtt a cégek által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összege. A rehabilitációs hozzájárulást akkor köteles a foglalkoztató megfizetni, ha legalább 20 munkavállalót foglalkoztat, eközben az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri el az éves átlagos állományi létszám 5 százalékát. Annyiszor 964 500 forintot kell fizetnie, ahány megváltozott munkaképességű munkavállalóval kevesebbet foglalkoztat a cég az előírtnál.
MTI