Mitől ijedt meg az MNB? Megtorpant a kamatcsökkentés

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az irányadó rátát, amely így továbbra is 5.25%-on áll. Ez tehát a 2009. júliusban indult, 10 hónapja tartó kamatcsökkentési széria végét, de legalábbis átmeneti lefékeződését jelenti.

A még április végén a piaci szereplők által várt újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés elmaradásának oka, hogy idő közben egyre jobban elterjedni látszik az adósságválság az eurózónában, amely a görög után spanyol és portugál adóskockázati leminősítésekben öltött testet. Ráadásul egy mai hír szerint már a francia pénzügyi kormányzat sem zárja ki, hogy belátható időn belül elveszti a lehető legjobb adóskockázati besorolását, amit az generál, ha meglépi a szükségesnek látszó költségvetési kiigazításokat - tudtuk meg az Equilor szakértőitől.


A globális kockázati étvágy alakulását, illetve Magyarország tőkepiaci megítélését lehet nyomon követni az alábbi ábrán, amely jól mutatja, hogy májusban – párhuzamban a nemzetközi trendekkel – romlott az ország kockázati megítélése a befektetők körében. Ez szokásosan a magyar befektetési eszközök eladásával, vagy legalábbis a kitettség csökkentésével járt együtt. Az MNB Monetáris Tanácsa a korábbi kamatvágásokat követően folyamatosan kihangsúlyozta, hogy további kamatcsökkentésekre akkor kerülhet sor, ha Magyarország kockázati megítélése azt lehetővé teszi. Amennyiben a magyar CDS emelkedését vizsgáljuk, amely a magyar államkötvények nemfizetése ellen biztosít, akkor elmondható, hogy a jegybank következetesen tartotta magát fogadalmához.


Ebben a tekintetben érdekességképpen érdemes azt is megvizsgálni, hogy a legutóbbi kamatcsökkentések esetében mikor milyen szinten állt az MNB által az utóbbi időben leginkább követett piaci kockázati ”indikátor”, az EUR/HUF keresztárfolyam. Jól láthatóan az aktuális kamatdöntés időpontjában szinte csak a 260-270 közötti sávban tartózkodó forint árfolyamokat lehet látni. Két kivétel van csupán, ebből is a 2009. januári emelendő ki, amikor a Monetáris Tanács emelkedő CDS felár és gyengülő, 285 forint körüli euró árfolyam mellett is ”bevállalta” a kamatpolitika lazítását.


Mi újság az elfejtett inflációval?

„A potenciálistól elmaradó gazdasági növekedés árvisszafogó hatása továbbra is fennáll, a magasabb drágulási ütemért elsősorban a világpiacon emelkedő energiaárak, illetve a januári újabb jövedékiadó-emelés okolhatók” - állítja Vizkelety Péter,  a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerkesztőségünknek küldött, a kamatdöntéshez fűzött gyorselemzésében.

Az elmúlt időszakban az MNB által kiadott jegyzőkönyvekben – amely a kamatdöntés körülményeit ecsetelte – egyre kevesebb szó esett az inflációs tényezőről. Pedig továbbra is jelentősen felülmúlja a jegybank középtávú inflációs célját az áremelkedés, bár a márciusi 5,9%-os éves alapú ütemről, áprilisra megkezdődött egy enyhe mérséklődés, 5,7%-ra csökkent az árnövekedés üteme, ám ez az Európai Unión belül így is a legmagasabbnak számít. Még mindig érezteti hatását a tavaly júliusi ÁFA emelés, ráadásul januárban ez jövedéki adó emeléssel is kiegészült, emiatt ragadt tartósan 5% fölött az infláció az utóbbi hónapokban.

Az utóbbi időben romlott az elemzők inflációs várakozása, legtöbbjük az áprilisi 5,7%-os éves alapon számolt árindex látványosabb mérséklődésére csak az év hátralévő részében számítanak. A Reuters által közzétett elemzői konszenzus 2010-re 4,5%-os átlagos áremelkedést jelez, míg jövőre lehet 3% a pénzromlás üteme, tehát ekkor éri el a jegybanki célt.

Az inflációs várakozás megemeléséhez hozzájárult a forint elmúlt hetekben tanúsított gyengülése, az MNB egy korábbi számítása szerint – amely a forint erősödésére vonatkozott – minden 5 százalékpontos árfolyamváltozás 0.5-0.9% százalékponttal mozdíthatja el az inflációt. Ugyanakkor az árfolyam emelkedés negatív hatását továbbra is ellensúlyozza a gyenge belső kereslet

Mint arra a Monetáris Tanács legutóbbi kamatdöntő üléséről kiadott jegyzőkönyv is tanúbizonyságot tesz alapvetően nincs veszélyben az inflációs cél, a visszafogott kereslet következtében az infláció jövőre várhatóan az MNB célja alá csökken.

MNB: idén 0,9%-os növekedést vár, jövőre 3,2, 2012-ben 3,9%-ot. Az infláció az idén 4,9%, jövőre 3,0, 2012-ben 2,9% lesz. Az MNB nyilvánosságra hozta a májusi inflációs jelentését is, ezek szerint a legfontosabb makrogazdasági mutatók a következőképpen alakulnak a jegybank várakozásai szerint: Forrás: MNB

Privátbankár - Lovász Márton