Török Zoltán a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint a vártnál rosszabb adatok mögött egyrészt az állami közmunkaprogramok - szeptember-októberi időszak utáni - kifulladása, így a közszférában dolgozók arányának csökkenése áll. A negatív tendencia másik fő oka, a belső kereslet csökkenése. Az arányaiban legnagyobb foglalkoztatónak számító, és főként a belső piacra termelő kis- és középvállalkozások tartalékai év végére merültek ki, így számos cég beszüntette működését.
Török Zoltán a következő hónapokra az állástalanok számának további növekedésére számít, úgy látja, a munkanélküliségi ráta 11 százalék körül fog tetőzni idén. Pozitív fordulatra csak az év második felében számít, előrejelzései szerint 2010 végén 10 százalék körülire csökkenhet a munkanélküliség.
A munkaképesek közel fele nem dolgozik |
Török Zoltán kettős tendenciára számít: az exportőr cégeknél folytatódhat a munkaerőfelvétel, míg ezzel együtt az elbocsátások is napirenden lesznek a következő hónapokban.
Eppich Győző, az OTP Bank elemzője elmondta: a szezonálisan igazított adatok szerint januárban mintegy 10 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás decemberhez képest. Az elbocsátásoknak azonban csak kisebb része csapódott le a munkanélküliek számának emelkedésében, többségében inkább inaktívvá váltak az állásukat vesztők.
Az elemző az átlagos munkanélküliségi rátát 2010 egészére 11 százalékosra becsüli, fokozatos és lassú javulást az év második felében vár; leghamarabb az exportorientált ágazatokban indulhat meg a foglalkoztatás bővülése, például a szállítási ágazatban és a feldolgozóiparban. A belső piacra termelő ágazatok esetében azonban – a gyenge belső kereslet miatt - csak később indulhat meg a GDP-bővülés, és ezzel összhangban a foglalkoztatás növekedése.
A kisemberek még szenvednek a válságtól
Döcögősen, de beindulhat Magyarország
Munkahelyteremtés: ismét lehet pályázni
Még több lesz a munkanélküli
MTI