Az érdekképviseletek folytatják a kedden megkezdett határozatlan idejű sztrájkot - közölte a sztrájkbizottság szóvivője a tárgyalás után Budapesten. Nemes Gábor azt mondta, a közlekedési vállalat nem állt elő új ajánlattal, a sztrájkban részt vevő szakszervezetek pedig továbbra is kitartanak eddigi álláspontjuk mellett.
Szólt arról is, hogy a cégnek a munkabeszüntetés ugyan napi 40 millió forint jegyárbevétel-kiesést jelent, ezt azonban ellensúlyozza a 90 millió forintos megtakarítás, ami a sztrájkolóknak ki nem fizetett munkabérből és annak járulékos költségeiből, illetve a megtakarított benzin-és karbantartási költségből tevődik össze.
Negyvenhárom busz-, illetve négy villamosvonalon közlekedteti járatait csütörtök reggel a BKV, a határozatlan idejű sztrájk harmadik napján.
Üzemkezdet óta - amikor 31 busz- és 4 villamosvonalon indultak el a járatok - további 11 vonalon közlekednek járatok: a legtöbb busz teljes útvonalán jár, de ritkábban, mint egy normál hétköznapon.
A villamosközlekedésben továbbra is jelentős fennakadások vannak, reggel 8 óráig összesen négy járat (1-es, 6-os, 50A, 52A) indult el, ezek közül is csak a 6-os jár teljes útvonalon, és a szerelvények ritkábban követik egymást a szokásosnál. A metrók és a trolibuszok üzemkezdetkor menetrend szerint elindultak, és azóta is fennakadások nélkül közlekednek.
Csütörtök hajnalban kezdődött a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) szolidaritási sztrájkja. A munkabeszüntetést néhány óra múlva befejeződött; a sztrájk alatt néhány kivételtől eltekintve a szerelvények menetrend szerint jártak.
Ki téríti meg az utasok kárát?
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa soron kívüli tájékoztatást kért a BKV vezérigazgatójától arról, hogy sztrájk idején a fővárosi cég köteles-e megtéríteni az utazástól eleső állampolgárok kárát.
Szabó Máté közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérlet megvásárlása szerződéses kapcsolatot hozott létre az utas és a közlekedési vállalat között.
Emlékeztetett egy korábbi ombudsmani jelentésnek arra a megállapítására, amely szerint a sztrájkok következtében az érintett lakosság "az események károsultjává" válhat. A lehetséges kártérítési következmények tisztázására Szabó Máté most a BKV vezérigazgatójától, Kocsis Istvántól kért tájékoztatást.
Az említett korábbi jelentés szerint "kárnak kell tekinteni minden olyan indokolt költséget, amelyet a szolgáltatás igénybevételére jogosultaknak, illetve az azt rendes működés szerint igénybevevőknek a közszolgáltatás kiesése miatt meg kell fizetniük".
Szabó Máté szerint a mostani, határozatlan idejű sztrájk kapcsán ismét felvetődik a kérdés, hogy az utazni kívánó, illetve az utazástól eleső állampolgárok kárát köteles-e a BKV megtéríteni. Az ombudsman nemcsak arra vár választ, hogy a bérlettel rendelkező utasok hogyan érvényesíthetik esetleges kárigényüket, hanem arra is, mi a helyzet a bérlet nélkül, jeggyel utazókkal.
Felvetette: van-e módjuk utazási többletköltségük érvényesítésére azoknak, akik ugyan nem rendelkeznek bérlettel, ám szükséges lett volna, hogy igénybe tudják venni a közlekedési vállalat szolgáltatását?
Szmogriadó: milyen korlátozások várhatók?
Befejezték a vasutasok a sztrájkot
Bajnaihoz mennek a sztrájkoló BKV-sok
Befejezték a vasutasok a sztrájkot
BKV-sztrájk: ugyanarra készüljön, mint tegnap
Tele a sztrájkalap? Napi 25 millió a tarifa
Elhúzódó sztrájkra kell számítanunk?
MTI, Privátbankár