.jpg)
Két hét alatt mintegy 5-5,5 milliárd forint gyűlt össze a kormány krízis-alapjában, mely a bajba jutottakat hivatott szolgálni
A kormány eredeti terveiben a 4 milliárdos összeg elérését is elképzelhetőnek tartotta. Ennek érdekében a miniszterek egyhavi fizetésüket (összesen 16,5 millió forintot) ajánlották fel a krízisalapba. Július elsejéig végül a terveket meghaladó összeg, mintegy 5-5,5 milliárd forint szerepelt az egyenlegértesítőben. A legnagyobb részt az áramszolgáltatók dobták össze: 2008-as többletbevételükből 3 milliárdot a krízisalap számlájára utaltak át. A kereskedelmi bankok viszont nagyrészt elzárkóztak az alapba történő befizetéstől, és elmondásuk szerint inkább saját eszközeikkel igyekeznek segíteni a bajba jutottakon.
Ilyen opció is volt a Privátbankár legutóbbi szavazásán, amikor azt kérdeztük olvasóinktól: adnának-e pénzt a nehéz helyzetbe került családoknak? A cikk megírásáig több mint 7300 szavazat érkezett, és az olvasók számos hozzászólásban kifejtették véleményüket.
|
Az alap vissza nem térítendő támogatást nyújt a világgazdasági válság miatt átmenetileg nehéz helyzetbe került családoknak. A számla felett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium rendelkezik. Az alaphoz kapcsolódó számla száma: 10032000-00285575-50000067. |
A válaszadók közel harmada a segítségnyújtáshoz szükséges tényezők közül csak a jószándékkal rendelkezik, ezen túl annak is örül, ha a saját megélhetését tudja biztosítani valahogy, mások segítését már nem bírja el a költségvetése.
A majd´ 7300 válaszadó több mint fele, közel 3800 ember viszont úgy nyilatkozott: bár elképzelhető, hogy lenne módja arra, hogy segítsen, mégsem azért dolgozott keményen, hogy az így megszerzett jövedelmből ne a saját boldogulását finanszírozza.
.jpg)
A hozzászólások között mind a négy változat mellett és ellen is állást foglaltak az olvasók. Többször is felmerült a kérdés: és nekem ki ad? A rászorultságot sokan vitatják: az olvasók azért nem adakoznának, mert nem akarják idegenek plazmatévéjét finanszírozni, esetenként az egész akciót egyszerű kéregetésnek minősítik. Többen azt is felvetik, hogy a nehéz helyzetbe kerültek sokszor saját maguk felelősek a dolgok alakulásáért.
Ezzel szemben van, aki inkább azt javasolja: ne ítélkezzünk mások felett, segítsünk azokon, akik segítségre szorulnak. A segítséget néhányan semmiképpen sem az állam által szervezett és kontrollált keretek között nyújtanák, mivel attól félnek, hogy a jótékony célra szánt pénzük esetleg illetéktelen zsebekben landol. Ők állításuk szerint inkább helyben, szű környezetükben teszik meg, ami tőlük telik.
A vélemények mellett javaslatok is érkeztek: felvetődött például az is, hogy az államnak lehetővé kellene tennie a személyi jövedelemadó harmadik 1%-ának felajánlását a kríziskezelő alap számára.
Hízik a krízisalap
Kétmilliós fizetési plafon az állami cégeknél
1000 milliárddal lesz kevesebb az adóbevétel
A bankok egy fillért se tesznek a krízis alapba
Odaadják a miniszterek egyhavi fizetésüket
Nyitva a kríziskezelő alap: gazdagok, segítsetek!
Privátbankár
A hosszú hétége alatt is érdemben gyengült a dollár a forinttal szemben. 
