Nem értik a fiatalok, mi a demokrácia

A magyar fiatalok nincsenek tisztában a demokrácia lényegével, és nem vesznek részt aktívan a működtetésében, illetve közösségük alakításában - állapította meg az Aktív Állampolgárság Alapítvány megbízásából készült vizsgálat, amelyet csütörtökön ismertettek a sajtóval Budapesten.

A Tárki-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ több nemzetközi és magyar adatbázist, valamint kutatást elemzett 2009-ig bezárólag, és ezek alapján arra a következtetésre jutott összefoglalójában, hogy a magyar fiatalok politikai és társadalmi aktivitása nemzetközi összehasonlításban alacsony. Az eredmények nemcsak az európai átlagtól, hanem sok esetben a volt szocialista országok értékeitől is elmaradnak.
   
A másodelemzés eredményei szerint a magyar fiatalok körében állandósulni látszik a politikából való kiábrándultság, bizalmatlanok a politikusokkal és általánosságban véve az állami intézményekkel és szereplőkkel szemben, de igénylik, hogy elmondhassák véleményüket, és részt vehessenek a döntéshozatalban.
   
Kevés az információ arról, hogy a magyar fiataloknak milyen állampolgári ismereteik vannak - áll az összefoglalóban. A 14 évesek intenzív nemzetközi vizsgálatát utoljára ugyanis 1999-ben végezték, a 2009-es utánkövető vizsgálatban Magyarország nem vett részt. A korábbi eredmények alapján a tanulmány megállapította, hogy a fiatalok a nemzetközi átlaghoz képest kifejezetten rosszul teljesítettek a demokrácia működését firtató kérdéseknél és az olyan értelmező feladatokban, amelyek a téma továbbgondolását kívánták.
   
Több kutatás is megerősítette, hogy a magyar diákok nem képesek a demokrácia lényegének megragadására, a középiskolások gondolkodásában jól megfér egymás mellett a vezérelv és az erőszakelv: többségük szerint szükség van egy olyan pártra, amely, "ha kell, oda is üt" - áll az elemzésben, hozzátéve: erős előítéletek figyelhetők meg a kisebbségekkel, elsősorban a romákkal, a románokkal és a zsidókkal szemben.
   
Más kutatások arra mutatnak rá, hogy Magyarországon az iskola nem tudja, illetve nem akarja vállalni a közösségi és aktív állampolgárságra nevelés feladatát, a magyar gyerekek nem érzik, hogy nyitott lenne az iskolai légkör, azaz ösztönöznék őket az önálló véleményalkotásra. "Nagy szükség lenne olyan tanárokra, akik példaképként szolgálhatnak a demokratikus, aktív állampolgári szerep megformálásához. A tanárképzésbe kerülő fiatalok ugyanakkor maguk sem rendelkeznek az állampolgári neveléshez szükséges kompetenciákkal" - mondta Lannert Judit, az elemzést készítő Tárki-Tudok vezérigazgatója.
   
Az aktív és felelős állampolgárrá nevelésben arra kell törekedni, hogy az iskola demokratikus élettér legyen, ahol a diákok érdemben gyakorolhatják jogaikat és felelősségeiket. "A közösségépítés ideológiáktól független társadalmi érték. A közösség, ha nyitott, együttélésre nevel és felelőssé tesz" - hangsúlyozta Szelényi Zsuzsanna, az Aktív Állampolgárság Alapítvány kuratóriumának elnöke.

MTI