Nem igaz, hogy drága a BKV!

November 18-ától a benzin ára újra 300 forint alá csökkent, átlagban 298 forintért tankolhatunk. Ezzel párhuzamosan a BKV viteldíjait 4 százalékkal akarták növelni, vagyis a mostani 300 helyett 320 forint lett volna jövőre egy vonaljegy ára - az előterjesztés végül elbukott. Mi mégis elgondolkoztunk rajta, hogyan éri meg jobban a fővárosban közlekedni?

Az utóbbi hetek bejelentései után elgondolkodtunk, vajon autóval vagy tömegközlekedéssel éri-e meg jobban közlekedni Budapesten? A benzin ára pár hét után múlt hét szerda óta ismételten 300 forint alá csökkent, míg a BKV tarifái emelésére készült. Horváth Csaba és Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettesek előterjesztése alapján egy darab vonaljegyért 320 forintot kellett volna kiadnunk (ez drágult volna a legnagyobb mértékben), egy felnőtt havi bérlet 9800 forintba került volna a mostani 9400 helyett (a tanulók bérlete a mostani 3800-nál 50 forinttal lett volna drágább), a családi-és gyűjtőjegyek ára nem változott volna. A tarifák így átlagban 4%-al drágultak volna, vagyis az inflációt követő mértékben. Az előterjesztés végül elvérzett a közgyűlés előtt.


Trendforduló
Jelenleg az októberi KSH átlagadat is 288 forintos 95-ös benzinnel számol, szemben a 300 forintos jegyárral. A "trendforduló" 2009-ben következett be, hiszen még 2008-ben is drágább volt egy liter üzemanyag, mint egy BKV-vonaljegy (lásd táblázatunkat). 

A jegyek árváltozása mellett tavaly óta azok egy órán keresztül érvényesek a metróban, átszállástól függetlenül, így bár többe is kerülnek, adott esetben "többet is kapunk értük", mint a régi szabályozás szerint.

De melyik éri meg jobban: érdemes-e kiszállnunk a kocsiból, hogy metróra vagy buszra szálljunk, esetleg több marad a zsebünkben, ha inkább mindenhová kényelmesen, a saját gépjárművünkkel megyünk?

Három alany
Három eshetőséggel számolunk tesztünk során. Az első esetben elképzelt budapesti átlagpolgárunk mindenhova autóval közlekedik. A második elképzelt delikvensünk viszont hajlik a politikusok által is sokat és szívesen hangoztatott változatra, miszerint a belvároshoz közeledve inkább leparkol és a tömegközlekedés szolgáltatásait veszi igénybe. A harmadik alanyunk viszont mindenhova a BKV járműveivel megy.

Csak a pénz számít
Az elsődleges szempontunk a pénztárca vastagsága, azaz anyagilag melyik érheti meg nekünk a legjobban? Emellett természetesen lehetnek más szempontok is, hiszen például a környezettudatos gondolkodás akár arra is sarkallhat valakit, hogy letegye az autóját, de ezzel most külön nem foglalkozunk. Egyhónapos időintervallumban gondolkodunk alapesetben, és a kocsival rendelkező alanyunkat is részletesen leírjuk (már csak azért is, hogy tudjuk, mennyi kgfb-t kell fizetnie).

Ki vezeti a kocsinkat?
Az autóval rendelkező alanyról feltételezzük, hogy óvatos és szabályos vezető. Gépjárműve 11 éves (ez a hazai átlagnak megfelel), Magyarországon az egyik legelterjedtebb márkájú öt ajtós, 1,3-as motorral, 85 lóerővel bír, melynek átlagos fogyasztása 7,1 liter városban. A legalacsonyabb árú kötelezőt köti meg a legnagyobb kgfb-összehasonlító portálon, így évente 15 900-at fizet, vagyis negyedévente 3975 forintot. A BKV-val közlekedő alanyunk tarifáit a jelenlegi áron számoljuk (nem pedig az átlag 4%-os emelést szorgalmazó elbukott előterjesztés alapján).

Alanyaink a hét 5 napján indulnak neki dolgozni a külvárosból Budára, az útvonal: XX. kerületi Tátra tér - Moszkva tér. A távolság a BKV utazástervezője szerint 13,262 km. A valóságban modellezett menetidő autóval átlagos forgalomban, dugók nélkül fél óra volt, a BKV útvonaltervezője szerint (busz-metró-busz átszállásokkal) a menetidő 39 perc, bár a valóságban újságírónk ennél jóval több idő alatt teljesítette a távot.

Aki csak az autóját használja

Új év - új árcédulák: Ön szerint mi drágul leginkább január 1-jétől? Szavazzon!

Autósunk 11 éves, átlagos autójával és 7,1 literes fogyasztással ezen a távon majdnem 1 liter (0,94 l) üzemanyagot használ el, tehát oda-vissza tehát 1,88 liter a fogyasztása. Ha egész hónapra 20 munkanapot számolunk, akkor alanyunk 37,66 liter üzemanyagot használ fel csak ahhoz, hogy munkahelyére  bejusson, illetve onnan haza. Mindez a fent említett 298 forintos benzinárral (95-ös oktánszámú, ólommentes) számolva egy hónapra 11 224 forintos üzemanyag-kiadást eredményez (ahogy már írtuk, átlagos városi forgalomban). A havi kiadások mellé még hozzá kell vennünk a kgfb-t (havonta 993 forint a fent elfogadott ajánlat alapján, cascót a kocsi állapota miatt nem kötöttünk), és egyéb fenntartási költségek címén még 5 ezer forintot számoltunk (az egy évre vetített költségeket osztottuk 12-vel).

Így egy hónapban autónkra 17 217 forintot költöttünk átlagosan, és ebben még nincs benne az az összeg, amit adott esetben más távolságokon használunk el (bevásárlás, rokonlátogatás, stb.). A jelenlegi 9400 forintos felnőtt bérletnél tehát autónk 7817 forinttal kerül többe, ráadásul BKV bérletigazolványunkat többletköltség nélkül használhatjuk egyéb utazásaink során, a szelvény ugyanis egy hónapra szól, "kilométer-plafon" nélkül. 

Átszállunk a metróra
Nézzük azt az eshetőséget, hogy autóvezető alanyunk a legközelebbi lehetőségnél lerakja kocsiját és BKV járműre száll át. A legértelemszerűbb, ha Pesterzsébetről sofőrünk a Határ útra megy, ahol le is tudja rakni autóját (nyilván olyan helyen parkol alanyunk, ahol nem kell fizetnie, mi is így számoltunk) majd innen metróra száll. Alanyunk így autóval közel 10 perc alatt ér a metrómegállóhoz és 3,7 kilométert tesz meg. Ezek után pedig végigmetrózik a "kék" illetve a "piros" vonalon és átlag 33 perces út után eléri célpontját. Havonta csak ezt az útvonalat járva 20 munkanapon át így delikvensünk 148 kilométert teljesít, tehát a fenti adatokkal számolva 3133 forintot költ üzemanyagra. Ha vesszük a további tételeket, akkor a kocsi fenntartási költsége így havi szinten 9131 forintba fog kerülni, ami jóval alacsonyabb összeg annál, amikor végig autóban ültünk. De ehhez még nem számoltuk hozzá a 9400 forintos bérletet, ebben az esetben viszont már havi 18 531 forintos összegről beszélhetünk, ami 1314 forinttal drágább, mintha nem szálltunk volna át BKV-ra.


A jeggyel csak óvatosan!
Mi a helyzet azonban akkor, ha a fent vázolt esetben valaki úgy dönt, hogy vonaljeggyel utazik, hiszen máskor nem veszi igénybe a BKV szolgáltatásait? Így napi 600 forintos összeget tesz ki a metrózás (300 forinttal számoltunk, a metró területén a vonaljegy átszállástól függetlenül, az utazás megkezdésétől számított 1 óráig használható). Vagyis benzinköltségünkhöz még 12 000 forintot kell hozzáadnunk, így az eredmény: 15 133 forint, a teljes fenntartással együtt pedig ezen a módon havonta 21 131 forintot kellene kiadnunk. A bérletet tehát még akkor sem éri meg vonaljegyre váltani, ha csak a munkahelyünkre megyünk be (egy hónapban 20 alkalommal, ha ennél kevesebbszer, akkor viszont már megérheti).  

Ki a nyertes?
Három "versenyzőnk" közül tehát messze az járt a legjobban, aki csak a BKV szolgáltatásait vette igénybe ahhoz, hogy átszelje a várost minden munkanap egy hónapon keresztül. Nem igaz tehát az a közkeletű nézet, hogy a BKV tarifái olyan magasak lennének, hogy jobban megéri autóba ülni.

Nincs viszont jelentős eltérés a másik két esetben. Összesen csak 1314 forinttal drágább, ha a kocsit letesszük mielőtt beérnénk a forgalmas belvárosba. Ha nem ragaszkodunk a tesztünk elején felvázolt kritériumhoz, miszerint csakis a pénztárca szemszögéből vizsgálódunk, mondhatjuk azt is, hogy a legjobb megoldás valóban az, ha letesszük az autónkat.
Így könnyen elkerülhetjük a dugókat, ha például kötött pályán haladunk tovább, a menetidőnk lerövidítése mellett számolhatunk azzal is, hogy pontosabban beérünk, hiszen a forgalmi torlódások mellett könnyűszerrel elhaladunk, és a parkolóhely keresésével sem kell vesződnünk (ha munkahelyünknek nincs parkolója még annak díját is megspórolhatjuk). Nem beszélve arról, hogy kevésbé szennyezzük így környezetünket, vagy terheljük meg a zsúfolt budapesti aszfaltcsíkokat. Sőt, amennyiben BKV-ra váltunk, még benzinpénzt is spórolhatunk, ha máshova amúgy autóval közlekedünk - ez sem elhanyagolható szempont, még akkor is, ha a BKV havi felnőtt bérleteinek ára ijesztően magasnak tűnhetnek.

Vizsgálóbizottság néz körül a BKV-nál
Döntöttek: mégsem emelhet árat a BKV
Tízezerhez közelít a BKV-bérlet? Ma kiderülhet
90 milliárdos adósággal sem megy csődbe a BKV
Olcsóbb lesz a tankolás: szerdán a dízelesek örülhetnek
Drágul a víz, a szemét és a csatorna, de nem fogjuk érezni
Brutálisan drágulhat a csatornadíj

Privátbankár