.jpg)
A mai nyugdíj rendkívül alacsony, a majdani euróra történő átváltás után pedig feltehetőleg még látványosabb lesz a különbség a legtöbb uniós tagország átlagnyugdíja és a magyar nyugdíjak között. Persze nem tudhatjuk előre, hogy a csatlakozás időpontjában milyen lesz az árfolyam, érdekes megnézni, mennyit érne ma a magyar nyugdíj euróban. A jelenlegi átlagnyugdíj körülbelül 87 785 forint1, amiért ma 341 eurót kapnánk.
Összehasonlításképp: a szomszédos Ausztriában átlagos öregségi nyugdíj 1138 euró3, tehát több mint a magyar nyugdíj háromszorosa. A képet tovább árnyalja, hogy az osztrák idősekhez évente 14 alkalommal csönget a postás, tehát összesen évi átlag nettó 15.938 eurót kapnak!
„Riasztó belegondolni, hogy milyen alacsony nyugdíj vár ránk, hacsak nem teszünk ellene időben! Bármennyire távolinak tűnik az öregkor, semmiképpen sem tanácsos tétlenül várni, hogy az állam gondoskodjon rólunk. Újra meg kell tanulnunk az öngondoskodást és a takarékoskodást. Aki nem tesz félre dolgos évei során, az nem számíthat gondtalan öregkorra.
Sajnos szembe kell nézni azzal, hogy aki csupán az állami nyugdíjra hagyatkozik, arra nagyon szegény nyugdíjas évek várhatnak. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy már fiatalkortól, akár friss munkavállalóként egyénileg, önállóan gondoskodjunk nyugdíjas éveinkről. Azt szoktuk mondani, hogy a nyugdíjcélú megtakarítás hosszú távú befektetés, itt jellemzően 30-40 éves időtávban kell gondolkodni. Ez azt jelenti, hogy például 65 éves kori nyugdíjazással számolva legkésőbb 30 évesen el kell kezdeni rendszeresen félretenni!” – figyelmeztet Ferencz Zoltán a K&H Biztosító értékesítési vezetője.
„Mindenkinek érdemes elvégezni egy egyszerű számítást a saját jövedelmi viszonyaira. Ha megnézzük, egy hónapban mennyi pénzre van szükségünk, ha minden költséget figyelembe veszünk, kiderül, hogy havonta mekkora összeggel kell pótolnunk a havi 341 euró leendő átlagnyugdíjunkat. Mivel az életkor egyre inkább kitolódik, akár 25 évre való nyugdíjkiegészítést is össze kell gyűjtenünk hátralévő aktív éveink alatt. Pedig ebbe még nem számítottuk bele azokat a kiadásokat, amelyek nem a havi költésekbe tartoznak, de amelyekre szükség van, mint például a lakásfestés, költözés. Bár nem tökéletes a számítás, képet ad arról, hogy havonta mennyit kellene félretennünk ahhoz, hogy biztonságos öregkort biztosítsunk magunknak.”
Kézenfekvő megoldás lehet egy biztosítás, hogy a dolgos évek alatt összegyűjtött tartalék megfelelő biztonságot nyújtson. Többféle lehetőségből választhat, aki el akarja kerülni, hogy idős korában a gyermekei támogatására kelljen hagyatkoznia, sőt, akár ő is segítheti a családját. Az életbiztosítások között van olyan, amelyik nagyobb nyereséggel kecsegtet, de olyan is, amelyik tőke- vagy hozamvédett alapokban kamatoztatja a pénzt, tehát rendkívül biztonságos. Az életbiztosítás további előnye, hogy nem pusztán megtakarítást jelent, hanem a vagyonfelhalmozás mellett az aktív időszakra is védelmet nyújt.
Nyugdíjcélú megtakarításokba akkor is érdemes belevágni, ha csak például a jövedelme 5%-át tudja valaki félretenni. A lényeg a rendszeresség és a minél fiatalabb életkor, hiszen ezáltal is maximalizálható a futamidő és a befektetés sikere. |
Sikeres a választható portfóliós rendszer
Nem tudunk, vagy nem akarunk félretenni?
Nyugdíjpénztárak: mostantól főszerepben a hozamok
Takarékláng: törlesztünk, mint a kisangyal
Aki nem akar nyomorogni, fiatalon rakjon félre
Privátbankár - Zsiborás Gergő