A magyarok csaknem háromnegyede aggódik, hogy nyugdíjas éveinek jövedelme nem lesz elég megszokott életszínvonalának fenntartásához, és hasonló arányban gondolják így a lengyelek és a csehek is. Ennél valamivel kevesebben tartanak ettől Németországban (63 százalék), és még kevesebben Ausztriában (58 százalék). Ennek ellenére, vagy éppen emiatt az osztrákok harmada rendszeresen takarékoskodik, míg a németek több mint 60 százaléka tesz félre rendszeresen nyugdíjas éveire. Nálunk jóval előrelátóbbak a csehek is: a megkérdezettek több mint fele számolt be folyamatos megtakarításról. A magyarok, és a lengyelek, bár a legpesszimistábbak, nagyon kis arányban (27, 23 százalék) kezdik el a nyugdíj célú öngondoskodást már aktív éveikben - olvasható az Aviva szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Az Aviva által végzett kutatásból kiderül, hogy itthon az emberek ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretennének, inkább arra számítanak, hogy a nyugdíj korhatár elérése után is dolgozhatnak, illetve nyugdíjukat külön munkával egészíthetik majd ki. Magyarországon az öngondoskodás szempontjából leginkább érintett korosztály, a 25-34 évesek 65 százaléka utasítja el a havi rendszeres nyugdíj célú megtakarítást, míg a 35 és 54 év közöttiek mindössze 30 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
„Éppen a fiatal és középkorú munkavállalóknak áll még elegendő idő rendelkezésre ahhoz, hogy eddigi befektetéseik visszanyerjék a tavalyi tőkepiaci visszaesések után megcsappant értéküket, jövőbeli megtakarításaik pedig gyarapodjanak, ezért számukra különösen fontos, hogy nyugdíjcélú megtakarításaik kezelését időben elkezdjék” – hangsúlyozta Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési- és marketing vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: „A nyugdíjas évek anyagi biztonságáról történő gondoskodást nem a nyugdíjba vonulás előtt néhány évvel, hanem évtizedekkel korábban, akár már munkába álláskor érdemes elkezdeni.”
Az Aviva kutatása szerint ennek ellenére a magyarok 74 százaléka látja biztosnak, hogy a nyugdíj korhatáron túl is dolgoznia kell majd, és az 55 felettiek 64 százaléka szeretne élni azzal a lehetőséggel, hogy az állami ellátást kiegészítendő munkát vállaljon. „Bár az öngondoskodás szükségességét érzi a magyar lakosság is, odáig még csak kevesen jutottak el, hogy tegyenek is érte valamit, ami összefüggésben lehet azzal is, hogy sokan nem értik a nyugdíjtervezéssel összefüggő kérdéseket, nincsenek tisztában a hosszú távú takarékoskodás lehetőségeivel, így nem érzékelik ebben saját felelősségüket sem” – véli Zolnay Judit.
A magyarok több mint fele - 59 százalék - nincs tisztában az állami nyugdíj mértékével, illetve a magán- és önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és összességében úgy érzi, hogy nem képes megbirkózni a nyugdíjas éveikre való felkészüléssel. Pedig az öngondoskodás különféle formái - köztük a befektetéshez kötött életbiztosítások - évtizedek óta elérhetőek a magyar pénzügyi szolgáltatói piacon is, és a szolgáltatók is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az edukációra és a tájékoztatásra.
A Fidesz nem ígért csodát
Nyugdíj: gyors váltással a garancia is ugrik
60 év fölött oda az önbizalmunk
Nyugdíjpénztárak: mostantól főszerepben a hozamok
Privátbankár