Szőke Lovas Zsuzsa, az ONYF sajtótitkára csütörtökön az MTI-nek elmondta: a Váci úton a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán 40 dolgozó csak a magánpénztári nyilatkozatok fogadásával foglalkozik, a maximális várakozási idő tegnap 25 perc, átlagosan 12 perc volt. Az ONYF Fiumei úti ügyfélszolgálatán, ahol szerdán 2.300 ember fordult meg, átlagosan 3 perc alatt tudták a nyilatkozatok leadását lebonyolítani, itt 21 ablaknál csak a magánnyugdíjpénztári tagokkal foglalkoznak. A Visegrádi utcában sem volt fennakadás, maximum 20 perc volt a várakozási idő - mondta a sajtótitkár. Szőke Lovas Zsuzsa szerint vidékről sem érkezett jelzés sorállásokról.
A magánnyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig kell dönteniük arról, hogy a magán vagy az állami nyugdíjrendszer tagjai kívánnak lenni a jövőben. Aki a magánrendszert választja, annak személyesen kell nyilatkoznia erről a 36 nyugdíjbiztosítási igazgatóság valamelyikénél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az ONYF-nél. A tartósan külföldön dolgozó, vagy külföldön tanuló magánnyugdíjpénztári tagok a külképviseleteken is megtehetik nyilatkozatukat.
Aki nem nyilatkozik, annak 2011. március 1-jével automatikusan megszűnik a tagsági jogviszonya, és számlaegyenlegét átutalják az állami nyugdíjalapba. Az állami rendszerbe visszalépők tagi kifizetései - a korábban befizetett tagdíj-kiegészítések és a reálhozam - adómentesen felvehetők lesznek.
A menetrend szerint az ONYF a beérkezett nyilatkozatokat legkésőbb március 1-jéig elküldi a magánnyugdíjpénztáraknak, amelyeknek 45 napon belül meg kell állapítaniuk a visszalépő tagok számát, és ütemtervet kell készíteniük a visszaléptetés végrehajtására. Az ütemtervnek tartalmaznia kell a visszalépő tagi kifizetések, valamint az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) történő eszközállomány ütemezését is. A magánnyugdíjpénztárnak az ütemtervet az elkészítésétől számított három napon belül el kell küldenie jóváhagyásra a PSZÁF-nak, majd a visszaléptetést az általa jóváhagyott ütemterv alapján elvégezni. Mindebből következően a pénztárak az elszámolást legkorábban május 31-ével tudják megkezdeni a tagokkal.
A pénztártagokat megillető összegeket a magánnyugdíjpénztáraknak kell kiszámolniuk az általuk vezetett egyéni számlák alapján. Tagdíjkiegészítés fizetése esetén (ez a törvényileg előírt mindenkori kötelező tagdíjon felüli befizetést jelenti a magánnyugdíjpénztárba, amit a tag és munkáltatója is teljesíthetett) a pénztártagság ideje alatt befizetett kiegészítő tagdíj összege jár vissza, erre nem írnak jóvá hozamot, de a pénztár által érvényesített működési költséget sem vonják le a visszafizetendő összegből.
A reálhozam a megtakarításon elért hozam és az infláció különbsége, mértéke a pénztártagság kezdetétől, a befizetett, illetve jóváírt tagdíjak összegétől és időpontjától is függ. Az egyéni számla inflációs hozam feletti részének meghatározásához a magánnyugdíjpénztár ki fogja számolni, hogy mennyi lenne a számlaegyenleg az inflációnak megfelelő hozam esetén. Ehhez az egyéni számlán megtörtént minden egyes jóváírást megemelnek a jóváírás óta eltelt időszak inflációs ütemének megfelelően, majd az így megemelt jóváírási összegeket összeadják. Ha az így kapott összeg alacsonyabb, mint a tényleges számlaegyenleg, a különbségről a pénztártag rendelkezhet.
A visszalépők a tagdíj-kiegészítést és a reálhozamot is felvehetik egy összegben (adómentesen); átutaltathatják önkéntes nyugdíjpénztárba (ebben az esetben az összeg után 20 százalék - legfeljebb 300 ezer forint - adóvisszatérítés érvényesíthető), vagy azt is kérhetik, hogy írják jóvá az állami nyugdíjbiztosítási alapban vezetendő egyéni számlájukon. A pénztártag a reálhozamra és a tagdíjkiegészítésre vonatkozóan eltérő tartalmú nyilatkozatot tehet.
MTI