A Frankfurter Allgemeine Zeitung német lap Idegen tollak című rovatában közölte Bauer Tamás írását a magyarországi belpolitikai helyzetről.
Az Orbán Viktor forradalma című írás szerzője úgy fogalmaz: az áprilisban aratott választási győzelem után a Fidesz elnöke meglepő módon arról beszélt, hogy a választók forradalmat vittek véghez a szavazófülkékben. Békés felkeléssel megdöntötték az addig uralkodó rezsimet, megalapítva a "nemzeti együttműködés rendszerét". Sokan ezt nagyzolásnak tartották, ám az utóbbi két és fél hónap eseményei azt sejtetik, hogy a forradalom emlegetése veszedelmes szándékokat takar.
Bauer felidézi, hogy Magyarország fokozatosan tért át piacgazdaságra, és húsz évvel ezelőtt lerakta az új demokrácia alapjait: német mintára új politikai rendszert épített ki, amely szavatolta a hatalmi ágak szétválasztását.
A szerző szerint azonban az Orbán-kormány törvényei nyomán tartani lehet attól, hogy a miniszterelnök nem véletlenül beszél forradalomról. A választások előtt a Fidesz éveken át nem volt hajlandó kompromisszumra az Állami Számvevőszék elnökének, valamint két új alkotmánybírónak a kinevezése kapcsán.
Új parlamenti többségét kihasználva a kormánypárt most Orbán híveit ültette a fenti tisztségekbe - írja Bauer Tamás. Hogy megszabaduljon az ellenzékkel való egyezkedés kényszerétől, a parlament kétharmados kormánypárti többsége megváltoztatta az alkotmánybírák jelölésének alkotmányban rögzített előírásait, valamint a számvevőszék elnökének jelölésére vonatkozó szabályokat - emlékeztet a szerző.
A szuverén egyéniségnek számító Sólyom László államfőt nem erősítette meg tisztségében a parlament. A helyét Orbán híve, Schmitt Pál foglalta el, aki nyomban kijelentette, hogy a kormány hű követője akar lenni - részletezi a cikk. Mivel az országgyűlési biztosokat, a legfőbb ügyészt és a legfelsőbb bíróság elnökét az államfő jelöli, és azokat a parlament választja meg, már most sejteni lehet, hogy a kétharmados többség birtokában lehetővé válik az összes fontos tisztség olyan személyekkel való betöltése, akik közel állnak Orbánhoz - véli Bauer. Akkor pedig nem lesz többé egyetlen olyan személy vagy intézmény sem, aki vagy amely szembeszállhatna a kormányfő törekvéseivel. Megszűnne a hatalom intézményi ellenőrzésének rendszere, és megnyílna az út egy új nomenklatúra létrehozása előtt - írta Bauer.
Egyelőre nem látszik, hogyan akarja az új kormány rendbe tenni a válságtól megrendült országot. Bauer szerint régimódi, gazdasági téren nacionalista irányvonalat követ, amely máris konfliktusokhoz vezetett az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és a külföldi beruházókkal. Úgy tűnik, hogy Orbán és a Fidesz számára a hatalom nem a jó politika eszköze, hanem puszta öncél. Ennek alapján fölmerül a kérdés, mikor fognak reagálni Európa demokratái - főleg az Európai Néppárt, amelynek a Fidesz is tagja - arra, hogy a Európai Unió egyik tagországában igen rövid időn belül lerombolják a demokráciát - fejezte be írását Bauer Tamás.
MTI