A közép- és kelet-európai gazdaságok a talpra állás jeleit mutatták 2010-ben, ám az egyes országokban mind a munkaerőpiaci helyzet, mind a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének alakulása igen eltérő képet mutat. A kedvezőbb makrogazdasági környezet a háztartások pénzügyi körülményeinek fokozatos stabilizálódását eredményezte Közép- és Kelet-Európa-szerte. A megtakarítási hajlandóság továbbra is magasabb a fogyasztási kedvnél, a háztartások megtakarításainak növekedési dinamizmusa pedig egyértelműen kedvező az általános gazdasági fejlődés szempontjából.
A háztartások pénzügyi eszközei jelentős, 21 százalékos növekedést mutattak tavaly, elérve a mintegy 1 200 milliárd eurót a régióban. Ez a növekedés kismértékű gyorsulását jelenti a 2009-es 19 százalékhoz képest. Ezzel párhuzamosan a háztartások pénzügyi kötelezettségei is emelkedést mutattak, éves szinten 17 százalékos mértékben. Ugyanakkor a háztartások kötelezettségeinek növekedésében lényeges különbségek vannak az egyes országok között, az árfolyamhatástól megtisztított a bővülés mértéke pedig jóval szerényebb képet mutat. Ezek az UniCredit CEE Strategic Analysis legújabb „CEE Household Wealth and Debt Monitor” tanulmányának legfontosabb megállapításai.
A tőkepiaci helyzet javul, a kockázatvállalási hajlandóság növekszik
„A tőkepiacok viszonylagosan jó teljesítménye növelte a háztartások pénzügyi javainak értékét a bonyolultabb pénzügyi eszközök felé irányítva az új befektetéseket” – mondta Gianni Franco Papa, az UniCredit CEE Division vezetője.
2010-ben valamennyi eszközosztályban állománynövekedés következett be a kötvények kivételével. A legnagyobb nyereséget a nyugdíjpénztári szegmensben mérték; ezt követte a befektetési alapok és a bankbetétek állománya. 2009-hez képest alapvető különbség, hogy a devizában tartott eszközök mennyisége sokkal kisebb mértékben növekedett, ami a válság utáni természetes reakciónak tekinthető, s ez tükrözi az általános bizalom javulását. „A válság okozta kisebb megszakítás után várhatóan fokozatosan visszatér az a trend, amelyben a háztartások pénzügyi eszközei között egyre nagyobb részt képviselnek a fejlettebb termékek. A közeljövőben a nyílt- és a zártvégű befektetési alapok növekedhetnek majd a leggyorsabban, párhuzamosan a helyi kormányzatok azon törekvésével, hogy ösztönözzék a magánszemélyek részvételét az elsődleges részvénykibocsátásokban – ahogy ez Kazahsztán esetében is történt. Ez például további lendületet adhat annak, hogy a háztartások tőzsdén jegyzett részvényekbe fektessék megtakarításaikat” – állapította meg Fabio Mucci, a CEE Banking Analysis vezetője.
A háztartások pénzügyi helyzetének 2011 eleji javulása ígéretesnek tűnik, de egyre komolyabb kihívásokkal is számolni kell. Az élelmiszer- és energiaárakban nemrég bekövetkezett emelkedés olyan jelenség, amelyet figyelemmel kell kísérni, csakúgy mint a gazdaság bővülésének lefelé mutató egyéb kockázatait. Az érzékelt infláció fogyasztói hangulatra gyakorolt kedvezőtlen pszichológiai hatásán kívül az árak hirtelen megugrása igen nagy hatással lehet a háztartások költési hajlandóságára, mivel jövedelmeik magas hányadát költik ezekre a cikkekre. Ráadásul a magasabb energia- és élelmiszerárak különösen érzékenyen érinthetik az alacsony keresetűeket - olvasható az összefoglalóban.
A megszorítási programok további kockázati tényezőt jelenthetnek, noha a közép- és kelet-európai régió a kiigazítások zömét valószínűleg már maga mögött tudhatja. A szakértők szerint a nyugdíjrendszert érintő folyamatban lévő átalakítások szintén figyelmet érdemelnek. A költségvetési hiány nyugdíjpénztári vagyonból történő csökkentése (visszaállamosítás) jelentős kárt okozhat a nyugdíjpénztári szektornak, és alááshatja a szektor befektetéseinek biztonságába vetett bizalmat - olvasható az elemzésben,
„Ahogy a gazdaság helyreállása lendületet kap, a munkaerő-piaci helyzet további javulására, illetve a háztartások szabadon elkölthető jövedelmének növekedésére számítunk. A következő pár évben továbbra is ezek maradhatnak a nettó pénzügyi eszközök felhalmozásának legfőbb hajtóerői” – mondta Fabio Mucci. A lakossági fogyasztásban és hitelfelvételi kedvben bekövetkező javulás mellett az idén a GDP-hez viszonyított nettó pénzügyi vagyon kis mértékű csökkenésére lehet számítani, a 2010-es körülbelül 27 százalékról 26 százalékra, ezt követően pedig stabil emelkedésre mindaddig, amíg 2015-re eléri a 32 százalékot.
A hitelezés fokozatosan újraindult, de a rendelkezésre álló jövedelem törékeny növekedése továbbra is korlátokat jelent
„A munkaerőpiaci körülmények fokozatos javulása és a jövedelmek stabilabb növekedése együtt a háztartások hitelfelvételi hajlandóságának növekedését segítheti. A növekedés üteme azonban a válság előtti szint alatt marad" – állapította meg Gianni Franco Papa. – "A jelzáloghitelezés várhatóan továbbra is felülmúlja majd a fogyasztási hitelezést, ami a penetrációs lemaradásból és a háztartásoknak azon igényéből fakad, hogy javítsák lakhatási körülményeiket.” Ugyanakkor a devizahitelezést néhány országban érintő korlátozások és a szigorúbb szabályozási követelmények visszafoghatják a növekedést a jelzáloghitelezési üzletágban. A hazai devizában nyújtott jelzáloghitelek alternatívát jelenthetnek, de kivitelezhetőségük nagymértékben függ azon politikai kezdeményezésektől, amelyek célja a hazai devizában nyújtott hosszú távú refinanszírozási lehetőségek elérhetőségének javítása és a hazai tőkepiacok fejlesztése.
Bár a nem teljesítő hitelek problémájának teljes körű megoldása bizonyos időt vehet igénybe, a hitelminőséggel kapcsolatos problémák további normalizálódása általában véve támogatni fogja a hitelezés szélesebb körű ismételt élénkülését. A háztartások nem teljesítő hiteleinek aránya néhány országban, mint például Törökországban és Észtországban már nem nő, míg a régió többi részében várhatóan 2011 első féléve és az év vége között tetőzik a különböző országok helyzetétől függően - olvasható az UniCredit összeállításában.
Privátbankár