
Az előzetes normakontrollt kibővítenék - "ami egyébként hátráltathatja majd a kormány működését, hiszen lassítja a törvényalkotás ütemét" -, az utólagos normakontrollra viszont csak konkrét jogsérelem esetén lenne lehetőség, azaz az érintettek és a bíróságok fordulhatnának majd a testülethez - ismertette Szájer József. Kifejtette: a törvény parlamenti elfogadása előtt egy kibővített kezdeményezői kör - a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a képviselők egy bizonyos százaléka - kérhetné az Ab-t, hogy egy szabott határidő mellett vizsgálja meg a javaslatot. Az előzetes normakontrollra a harmincnapos határidő szerinte elfogadható lenne. Ha az Ab alkotmányosnak találja, akkor az Országgyűlés megtarthatja a végszavazást, ha pedig alaptörvény-ellenesnek, akkor a parlament megteszi a szükséges javításokat. Ezek után a rendes bíróságok mellett csak az fordulhat az Ab-hoz, aki úgy érzi, hogy a törvény valamiért sérti az ő jogát, és igazolni tudja érintettségét - tette hozzá.
"Ma bárki betérhet a testülethez az utcáról azzal, hogy ez vagy az a törvény úgy általában alkotmányellenes, az Ab pedig szabadon vizsgálhatja a törvény bármelyik részét, még hivatalból is eljárhat" - hívta fel a figyelmet, hozzáfűzve, hogy ezt a változtatást az Alkotmánybíróság szorgalmazta: képtelenek ugyanis kezelni a hozzájuk beérkező rengeteg indítványt, amelyek lassítják az ügymenetet.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz a Lázár János Fidesz-frakcióvezető által tavaly előterjesztett és a parlament által elfogadott alkotmánymódosítással, amely szerint az Ab csak alapjogi szempontból foglalkozhat költségvetési kérdésekkel, Szájer József úgy válaszolt: bízik benne, hogy egy olyan alkotmányt fog megszavazni a tavasszal a parlament, amely ebből a szempontból sem hagy lyukat az Ab jogkörein. "Annak örülnék, ha az Alkotmánybíróság jogosítványai a jövőben is teljes körűek lennének" - mondta.
MTI