Fegyveres erők kellenek az erdők és a természet védelmére. A rangerek keményen csapnának le a fatolvaj bandákra és a szervezett természetkárosítókra
A Közbeszéd stúdiójában arról is beszélt a szakpolitikus, hogy a vízügyet is egyfajta “félkatonai szervezetté” alakítaná, természetesen csak a hatékony működés tekintetében. A belvíz elleni védekezés az év első felében már felemésztett kétmilliárd forintot, egész évre mintegy tizenhét milliárd kellene erre a célra. Az árvíz elleni védművek teljes kiépítése csak egy megyében ötmilliárdba kerülne.
“Igen” - így válaszolt Illés Zoltán környezetügyi államtitkár a Közbeszéd kérdésére, miszerint továbbra is célja-e, hogy a természetvédelmi őrök a mostaninál jóval erősebb jogosítványokat, köztük éles lőfegyvert is kapjanak, és a mainál hatékonyabban léphessenek fel a falopások és a súlyos természetkárosítások ellen. “Én azt szeretném, hogy legyen a természetvédelem terén egy olyan szolgálat - idegen szóval rangerszolgálatnak hívom - amely fegyveres testületként, a rendőrséggel nagyon szorosan együttműködve természetvédelmi őrző feladatokat látna el az országban, a tagjai katonai kiképzést kapnának” - pontosította elképzeléseit Illés Zoltán. Egyrészt cél lenne az erődemonstráció, ami visszatartó hatással bírna szerinte. Másrészt pedig - tette hozzá - “nagyon kutya keményen csapnának oda” a rangerek, ha tetten érnének harminc-negyven fős, kamionokkal és komplett infrastruktúrával fél erdőket kiirtó fatolvaj bandákat.
Félkatonai, de nem erőszakszervezet
A vízügyet is “félkatonai szervezetté” alakítaná át, úgy, ahogyan az erről megjelent cikkek, írások szólnak? - vetette fel a Közbeszéd.
“Nálunk a munka úgy zajlik, hogy jelentkezés van, jelentéstétel van, amit én elfogadok, mint első számú vezető. Én is parancsot hajtok végre, miközben utasításokat adok ki - a kormányfő és a miniszterem parancsát teljesítem” - mondta az államtitkár. A kérdésre pontosabban válaszolva pedig azt mondta: félkatonai szervezet volt valaha a vízügy - amikor még nagyon hatékony volt, komolyan hierarchizált, és húsz-huszonötezer ember dolgozott benne, védve az árvizektől az országot. “Én egy ilyen félkatonai szervezetet szeretnék visszaállítani, ami természetesen nem erőszakszervezet” - szögezte le a politikus.
Illés Zoltán arról is beszélt a Duna Televízióban, hogy bár még csak három hét telt el az idei évből, máris kétmilliárd forintba került belvíz elleni védekezés. A források - 4,6 milliárdos keretben - előzetesen rendelkezésre állnak erre az évre, idén először. Egyébként eddig az utólagos finanszírozás volt a jellemző, ami éves szinten 35-40 milliárdos kiadást jelentett egy átlagos év végén árvíz és belvíz tekintetében, amit az általános költségvetési tartalékból fedeztek.
Sok tízmilliárdba kerül a víz elleni védekezés
A szakpolitikus azt mondta: ha egyszer az év elején rendelkezésükre állna egy tizenhét milliárdos keret, abból egész évben megoldható lenne a belvíz elleni védekezés; ebből ötmilliárd körülit használnának fel azonnali intézkedésekre, a többit a márciusban-májusban időszerű középtávú, illetve az év végén esedékes hosszútávú lépéssorozathoz - például árkok kiásásához, a főcsatornák növényzetmentesítéséhez.
Az árvíz elleni tökéletes védekezés jóval többe kerülne - csak egy megye, például Borsod-Abaúj Zemplén megye esetében ötmilliárd forint kellene hozzá. Ebből az összes, árvíz elleni védművet meg lehetne építeni a megyében. A kiadások nagyságrendjét érzékeltetendő Illés Zoltán elmondta: csak egy, a Felsőzsolca mellett építendő, hat-hétszáz méter hosszúságú körgát megépítése 1,2 milliárd forintba kerül.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
