Egy friss kutatás rámutatott: egy kis retusálással könnyen manipulálhatóak az emberek Egy friss kutatás rámutatott: egy kis retusálással könnyen manipulálhatóak az emberek. Elég volt néhány maszkos tüntetőt és rohamrendőrt varázsolni a képekre, és a háborúellenes tüntetésre máris úgy emlékeztek, mintha utcai zavargás lett volna
2003-ban komoly botrányt okozott Brian Walski, a Los Angeles Times fotóriportere, amikor az egyik képéről kiderült: hamisítvány. Az iraki menekülőkre üvöltő brit katonát ábrázoló fotó - melyet több lap is leközölt - két felvételből lett összevágva.
A két eredeti felvétel akkor készült, amikor az iraki erők tüzet nyitottak, és a brit katona fedezékbe küldte a menekülteket. Ez a digitális módosítás csak az egyike volt azoknak, ami miatt a népszerű mondás, miszerint „a kamera nem hazudik”, alapjaiban megingott.
Egyes kutatók amiatt aggódnak, hogy a digitálisan megpiszkált fényképekkel az agyunkba is bele lehet piszkálni: néhány apróbb módosítás segítségével akár gyökeresen is megváltozhat a véleményünk egy fényképekkel elmesélt eseményről. A retusált fényképek hatását 299 emberen vizsgálták, akik 18 és 84 év közöttiek voltak. Minden tesztalanynak – valódi vagy retusált – fényképeket mutattak két jelentős történelmi esetről: az 1989-es pekingi Tienanmen téri diáktüntetésről és a 2003-as római háborúellenes tüntetésről.
Az eredeti Kínában készült képre tömeget „varázsoltak”, akik a partvonalról nézik, ahogy a tankok elé egy magányos tüntető áll. A római felvételre rendőröket, maszkos-gázálarcos tüntetőket tettek.
Amikor az eseményeket a képek alapján kommentálni kellett, a tesztalanyok eltérően emlékeztek vissza a történtekre. Akik a római képek retusált változatát látták, úgy emlékeztek: a tüntetés meglehetősen erőszakos volt. A valóságban megtörténtnél sokkal több fizikai erőszakra és károkozásra emlékeztek. Ezen kívül még az is kiderült: a retusált fotó „segítségével” emlékezők kevés hajlandóságot mutattak arra, hogy a jövőben részt vegyenek tüntetéseken.
A kutatás vezetői felhívják a figyelmet: ezzel a módszerrel könnyedén befolyásolhatóak az emberek, emiatt nem szabad félvállról venni a jelenséget. Elég volt néhány zavaró elemet elhelyezni az egyébként békés római tüntetésről készített fényképeken, és az emberek máris úgy emlékeztek vissza, mint valamiféle erőszakos zavargásra.
A fotómanipuláció nem új jelenség. A sztálini Szovjetunióban mindennaposak voltak a meghamisított képek, hogy kitöröljék a riválisok, vagy a régi, kegyvesztett káderek arcvonásait. Még az a híres fotó is retusált volt, amelyen a szovjet hadsereg katonája 1945 áprilisában zászlót tűz ki a berlini Reichstagra, hogy azon jól látható legyen a sarló és a kalapács.
A spam, ami a bűntudatra játszik
Régi trükkökkel akarják megszerezni a pénzünket
Folyton a nőket bámulja? Nyugi, a felesége is!
Antianyag és garnélarák: a 10 legjobb űrhajós-kaja
Az utolsó vacsora - ahogyan még sohasem látta!
Plasztik: pucér feleség és Angelina Jolie kizárva
Forrás: LiveScience
2003-ban komoly botrányt okozott Brian Walski, a Los Angeles Times fotóriportere, amikor az egyik képéről kiderült: hamisítvány. Az iraki menekülőkre üvöltő brit katonát ábrázoló fotó - melyet több lap is leközölt - két felvételből lett összevágva.
A két eredeti felvétel akkor készült, amikor az iraki erők tüzet nyitottak, és a brit katona fedezékbe küldte a menekülteket. Ez a digitális módosítás csak az egyike volt azoknak, ami miatt a népszerű mondás, miszerint „a kamera nem hazudik”, alapjaiban megingott.
Egyes kutatók amiatt aggódnak, hogy a digitálisan megpiszkált fényképekkel az agyunkba is bele lehet piszkálni: néhány apróbb módosítás segítségével akár gyökeresen is megváltozhat a véleményünk egy fényképekkel elmesélt eseményről. A retusált fényképek hatását 299 emberen vizsgálták, akik 18 és 84 év közöttiek voltak. Minden tesztalanynak – valódi vagy retusált – fényképeket mutattak két jelentős történelmi esetről: az 1989-es pekingi Tienanmen téri diáktüntetésről és a 2003-as római háborúellenes tüntetésről.
Az eredeti Kínában készült képre tömeget „varázsoltak”, akik a partvonalról nézik, ahogy a tankok elé egy magányos tüntető áll. A római felvételre rendőröket, maszkos-gázálarcos tüntetőket tettek.
Amikor az eseményeket a képek alapján kommentálni kellett, a tesztalanyok eltérően emlékeztek vissza a történtekre. Akik a római képek retusált változatát látták, úgy emlékeztek: a tüntetés meglehetősen erőszakos volt. A valóságban megtörténtnél sokkal több fizikai erőszakra és károkozásra emlékeztek. Ezen kívül még az is kiderült: a retusált fotó „segítségével” emlékezők kevés hajlandóságot mutattak arra, hogy a jövőben részt vegyenek tüntetéseken.
A kutatás vezetői felhívják a figyelmet: ezzel a módszerrel könnyedén befolyásolhatóak az emberek, emiatt nem szabad félvállról venni a jelenséget. Elég volt néhány zavaró elemet elhelyezni az egyébként békés római tüntetésről készített fényképeken, és az emberek máris úgy emlékeztek vissza, mint valamiféle erőszakos zavargásra.
A fotómanipuláció nem új jelenség. A sztálini Szovjetunióban mindennaposak voltak a meghamisított képek, hogy kitöröljék a riválisok, vagy a régi, kegyvesztett káderek arcvonásait. Még az a híres fotó is retusált volt, amelyen a szovjet hadsereg katonája 1945 áprilisában zászlót tűz ki a berlini Reichstagra, hogy azon jól látható legyen a sarló és a kalapács.
A spam, ami a bűntudatra játszik
Régi trükkökkel akarják megszerezni a pénzünket
Folyton a nőket bámulja? Nyugi, a felesége is!
Antianyag és garnélarák: a 10 legjobb űrhajós-kaja
Az utolsó vacsora - ahogyan még sohasem látta!
Plasztik: pucér feleség és Angelina Jolie kizárva
Forrás: LiveScience
Rengeteg terméket érinthet. 
