A jogszabály, amely a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg.
A Btk. - 253 kormánypárti igen, 61 szocialista és LMP-s nem szavazattal és 45 jobbikos képviselő tartózkodása mellett elfogadott - szigorításával az Országgyűlés elfogadta a "három csapást", "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének felső határát a kétszeresére emelte, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. Visszaállította a "középmértékes büntetést", és szigorúbb szankciókat rendelt el azok tekintetében, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncselekményeket. Az új szabályok a nemzetiszocialista mellett a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetik.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a "három csapás" néven ismertté vált törvény szigora alkalmas lehet, hogy az emberek számára visszaadja a közbizalmat, a bűnözőket pedig visszatartsa a bűncselekmények elkövetésétől. Az, hogy Sólyom László aláírta és kihirdette a törvényt, azt jelenti, hogy a "három csapás" kiállta az alkotmányosság és a törvényesség próbáját. |
A változtatások miatt több parlamenti frakció és civil szervezet - köztük a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar Antifasiszta Liga, a Magyar Demokratikus Charta és a MEASZ - is tiltakozott.
A szocialista Bárándy Gergely szerint például indokolt lett volna a Btk. szövegében meghagyni a holokauszt kifejezés szerepeltetését. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a szólásszabadság korlátozásaként értékelte, hogy a kormánytöbbség ahelyett, hogy hatályon kívül helyezte volna a holokauszttagadás büntethetőségét, mint a "diktatúra egyik önkényuralmi jogszabályát", egy további elemet, a kommunista rendszerek által elkövetett népirtások tagadásának tiltását is beépítette a Btk.-ba.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben arra kérte Sólyom László államfőt, hogy előzetes normakontroll céljából forduljon az Alkotmánybírósághoz a "három csapás" néven ismertté vált törvényt ügyében.
Az MSZP szerint a "három csapás" néven ismertté vált intézkedéstől nem oldódnak meg a közbiztonsági problémák - közölte Bárándy Gergely, a párt országgyűlési képviselője az MTI-vel csütörtökön. "Meglehetősen érdekes" felvetésnek nevezte Lázár János Fidesz-frakcióvezető azon csütörtöki kijelentését, hogy ez a törvény fogja megoldani a közbiztonság problémáit, ugyanis - mint mondta - a bűncselekmények több mint 90 százaléka vagyon elleni, ez a javaslat pedig csak és kizárólag az erőszakos bűnelkövetőkről rendelkezik.
Bárándy Gergely úgy fogalmazott: jó lenne, ha a Fidesz nemcsak akkor hivatkozna az államfőre, amikor számukra kedvező döntést hoz, például arról is tarthatnának sajtótájékoztatót, hogy Sólyom László visszaküldte a köztisztviselők jogállásról, illetve az alkotmánybírók megválasztásáról szóló törvényeket az Országgyűlésnek.
Az alkotmányosság tekintetében a köztársasági elnök véleménye kétségkívül fontos, de nem ő hivatott eldönteni, hogy egy törvény alkotmányos vagy sem. Ez akkor derül ki, amikor az Alkotmánybíróság elbírálja a törvénnyel kapcsolatos indítványokat - tette hozzá.
MTI