.jpg)
Ugyanakkor a legmagasabb munkanélküliségű területeken, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a regisztrált létszám 50 ezer volt, a KSH adat pedig 30 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csaknem 61 ezer volt a regisztrált álláskeresők száma, a KSH felmérés szerint viszont a munkanélküli létszám 32 ezer. Még nagyobb a különbség Nógrád megyében, ahol a két adat 16 ezer illetve 7 ezer.
Az egyik magyarázat szerint ott, ahol magas a munkanélküliség, a regisztrált munkanélküliek közül többen válaszolnak úgy a KSH kérdezőbiztosoknak, hogy nem keresnek rendszeresen és aktívan munkát. Ezért a KSH statisztika nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak között szerepelteti ezeket a személyeket. Azaz miközben a regisztrált létszámban szerepelnek, a KSH munkanélküliségi adatban már nem, többek között ezért lehet ez a KSH munkanélküliségi létszám fele a regisztráltnak. Azokban a megyékben viszont, ahol viszonylag sok a munkalehetőség, többen nyilatkoznak úgy, hogy rendszeresen és aktívan keresnek munkát.
A KSH a nemzetközi összehasonlításra alkalmas módon végzi a felmérést, az eredményt hónaponként egy előző három hónapos időszakra vonatkozóan közli. A Hivatal kérdezőbiztosai negyedévente 32 ezer háztartást keresnek fel, körülbelül 65 ezer személyt kérdeznek meg. Azokat, akiknek a megkérdezés előtti héten legalább egy órányi jövedelemszerző munkájuk volt, foglalkoztatottként veszi számításba a statisztika. Azokat pedig, akik úgy nyilatkoznak, hogy ilyen munkájuk nem volt, de rendszeresen és aktívan keresnek munkát, s a munkahelyet bizonyos időn belül el is tudnák foglalni, a munkanélküliek közé sorolják. Azok, akiknek nem volt jövedelemszerző tevékenységük, de a munkanélkülieknél felsoroltaknak sem felelnek meg, inaktívaknak számítanak.
Az adatok közötti eltérést jelentheti az is, hogy a regisztrált álláskeresők adatai mindig egy adott hónap zárónapjának létszámára vonatkoznak, a KSH adatok pedig a három hónapnyi időszak átlagára. A KSH országos átlagot közöl, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat ebből számítja vissza a nemzetközi összehasonlításra alkalmas megyei KSH adatokat. Az országos regisztrált létszám és a KSH adat - a regisztráltak körülbelül 100 ezres többletével - növekedésben és csökkenésben is mindig egyforma pályán mozgott.
A 2007 márciusára vonatkozó országos regisztrált létszám 454 ezer volt, az első negyedéves KSH munkanélküliségi létszám 316 ezer. A regisztrációs és a KSH adatok szerint egyaránt a legmagasabb 1993-ban volt a munkanélküliség, a regisztráltak létszáma akkor csaknem 700 ezer volt, 1992-ben pedig 550 ezer. A KSH adatok szerint ugyancsak 1993-ban érte el a csúcsot a munkanélküliek létszáma 500 ezret meghaladó mértékkel, 1992-ben még 450 ezer volt ez a létszám.
Az 1993-as csúcsot követően a regisztráltak létszáma évről évre egyenletesen csökkent, 2002-ben már 350 ezer volt, majd 2005-ben 400 ezer közelébe emelkedett. Az 1993-at követő években évről-évre folyamatosan csökkent a KSH által közölt munkanélküliségi létszám is, a csaknem egyenletes csökkenés eredményeként 2001-re már a 200 ezer közelébe került. A munkanélküliség ezt követően emelkedni kezdett, így 2004-ben átlagban 252,9 ezer munkanélküliről közöl adatot a KSH, 2005-ben pedig 304 ezerről.
A gatyánk rámegy az iskolakezdésre
Ez már pofátlanság - még a mikrót is hazavinnék
Ez ám a leépítés! 20.000 munkahely veszélyben
400 ezernél is több munkanélküli
Népszerűek a magán munkaközvetítők
Holnap már be se gyere - viccnek is rossz
A végkielégítés nem kielégítő
MTI