.jpg)
Az új szabályok szerint az idei szabadságok háromnegyed részét eleve az idén kell kiadni, s csak az egynegyed rész vihető át különösen indokolt esetben a következő év március végéig. A múlt évről maradt szabadságok szintén az idén március végéig történő kiadása viszont több munkahelyen teljesíthetetlen feladat lett volna.
A munkáltató kétféle indokra hivatkozhat, amikor a következő év március végéig ütemezi át a szabadság egynegyed részét: egyrészt a kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a működési körét közvetlenül és jelentősen befolyásoló tényezőre; de nem hivatkozhat gazdasági érdekre, ha a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési módokkal is megoldható |
A kormányzat olyan törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, hogy a múlt évi szabadságokat az idén még június végéig, kollektív szerződés esetén december végéig lehessen kiadni. A témával foglalkozó következő tárgyaláson viszont ez a formát a munkáltatói érdekképviseletek és a szakszervezetek is erősen támadták. A kormányzati oldal ekkor vállalta, hogy az országgyűlési vitában támogat egy módosító indítványt.
Végül a törvényben is elfogadott módosítás szerint - munkáltatói kérés alapján - az idén június vége helyett szeptember végéig lehet kiadni a múlt évi szabadságokat. Ugyanakkor szakszervezeti igényre az eredeti kormányzati javaslattól eltérően kollektív szerződésben sem lehet egy későbbi, akár december végéig szóló kiadási határidőről egyezséget kötni.
Mindez jelentős változás a korábbiakhoz képest. Az új szabályok áprilisi hatálybalépése előtt ugyanis a munkáltató akár a munkavállaló által meghatározható egynegyed részen felüli háromnegyed részt is átütemezhette a következő évre, sőt az egész szabadságot is, ha a munkavállaló nem használta ki az egynegyed rész igénybevételét.
Holnap már be se gyere - viccnek is rossz
OÉT a munkavállalói jogosítványokért
A fogyasztóvédők lesben állnak
A végkielégítés nem kielégítő
MTI