Rogán Antal az Orbán Viktorral folytatott parlamenti megbeszélés után újságírók előtt hangsúlyozta: továbbra is kitartanak amellett, hogy a bevezetett arányos adórendszer nem okozhat nettó bércsökkentést senkinél, és a bérmegállapodásokat mindenkinek be kell tartania. Egyetértettek abban - folytatta -, nemcsak a Fidesz-KDNP parlamenti frakciójának, hanem a kormánynak is eltökélt szándéka, hogy az alacsony és középkeresetűek érdekében minden lépést megtegyen a béremelések megvalósulásáért.
A bérmonitoring bizottság vizsgálata szerint a közszférában mára gyakorlatilag mindenhol megtörtént a nettó bérek kiegészítése, így a kincstári szférában, vagyis az állami foglalkoztatottak esetében, valamint az állami és az önkormányzati vállalatok körében is - ismertette a kormánypárti politikus. Erre azonban a kormányzat már korábban garanciát vállalt, vagyis ez nem érhette meglepetésként a grémiumot.
A versenyszféráról szólva kifejtette: a béremelési szándékok 2011-ben jóval gyengébbek voltak, mint 2010-ben. Tavaly ugyanis 7,9 százalékkal emelkedtek a bérek, ami nagyobb növekedést jelentetett, mint amit az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) született megállapodásban elvártak. Mint mondta, idén a versenyszférában eddig mintegy 50 százalékban valósult meg a bérek növekedése. Ez alapvetően azokat a cégeket jelenti, amelyek hozzájutottak a nyereségadó-kedvezményhez - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy "a kisebb vállalkozások körében van lényegesen nagyobb óvatosság" az előző évhez képest.
Kompenzáció: nem tudják vagy nem akarják? Egyes kormányzati vélemények szerint a társasági nyereségadó 2010. közepi csökkentése (a 10 %-os kulcs érvényesülési határának 50 millió forintról 500 millió forintra emelése) megteremtette a pénzügyi fedezetet a bérek akkora emeléséhez, hogy az szja-szabályozás idei változása ellenére ne csökkenjen a dolgozók nettó keresete A GKI szerint ez a feltételezés azonban téves. Részletek >>> |
Rogán Antal elképzelhetőnek tartja azt is, hogy "pozitív ösztönzőként" a jövőben a béremelésekre juttatott összegek tb-kedvezményben részesüljenek az adott tárgyévben. A tervek szerint így 2012-től a bruttó 300 ezer forint alatti kereseti kategóriában ha egy cég a nettó bér megőrzéséhez szükséges emelést hajt végre, akkor arra a bérnövelésre nem kellene a tárgyévben járulékot fizetnie, csupán személyi jövedelemadót. Ez a vállalkozások esetében a közterhek körülbelül egyharmadának az elengedését jelentené a béremelkedéseknél. Ezt a javaslatot - amely a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezéséhez hasonló - a kormány megfontolja, egyértelmű támogatásáról azonban most még nem biztosította a miniszterelnök - tette hozzá.
A bérmonitoring bizottság arra is javaslatot tett, hogy a kormány időben, idén szeptember-októberben dolgozza ki a nettó bérkompenzáció rendszerét 2012-re, és így a mostaninál zökkenőmentesebb lehet az átállás - tájékoztatott a fideszes képviselő.
Szólt arról is, hogy az adott esetben elfogadható, ha például egy nehéz helyzetben lévő cég olyan megállapodást köt a szakszervezettel és a munkavállalóival, hogy megőrzi a munkahelyeket, de nem emel bért.
A Rogán Antal vezette testület jelentéstervezetének "leegyszerűsített" verziója várhatóan egy héten belül lesz nyilvános. Február közepén jelentették be, hogy egy bér- és adómonitoring bizottságot hozott létre a Fidesz-KDNP-frakció; a testület feladata, hogy mind a köz-, mind pedig a magánszférában megvizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén született bérmegállapodások.
MTI, Privátbankár