Bár a bankok egyre több nehéz helyzetbe kerülő adós hitelét ütemezik át, számos esetben már ez sem segít 
A háztartási szegmensben, főleg a devizalapú, szabad felhasználású és lakáscélú jelzáloghiteleknél a bankok szigorították a hitelezési feltételeiket. A hitelintézetek – hasonlóan az első negyedévhez – 2010 második negyedévében is azt érzékelték, hogy nőtt az érdeklődés a forintalapú lakáscélú hitelek iránt - mondta Tabák Péter, a jegybank szakigazgatója.
A vállalati hiteleknél 2010 második negyedévében a 2007. óta tartó szigorítási ciklus véget ért. Ugyanakkor a jelenlegi, igen szigorú hitelezési feltételek fennmaradása tartóssá válhat. A bankok úgy látják, hogy a gazdasági kilátások, az ügyfelek hitelképességének alakulása, illetve saját kockázatvállalási hajlandóságuk nem indokol további szigorításokat, de érdemben enyhítéseket sem.
A hitelezési aktivitás mellett fontos szempont a fizetési nehézséggel küzdő hitelesek helyzete. A felmérés szerint a második negyedévben tovább nőtt az átstrukturált hitelek aránya: a vállalati szegmensben 3,5 százalékról 4,4 százalékra, míg a háztartási szegmensben 5,2 százalékról 6,1 százalékra.
Emellett azonban a sikertelen átütemezések részaránya is tovább emelkedett: az átstrukturálásokat követően fizetési késedelembe esők aránya a háztartási szegmensben az első negyedévi 20 százalékról 25 százalékra, a nagyvállalatoknál 3-ról 6 százalékra, míg a kis- és középvállalati szegmensben 9 százalékról 18 százalékra ugrott. Az idő múlásával az átütemezéskor nyújtott, alacsony törlesztésű időszakok lejárnak, ami a törlesztőrészletek nagymértékű emelkedéséhez vezet.
A 90 napon túl nem teljesítő hitelállomány 1200-1300 milliárd forint, ebből a nagyjából 100 ezer háztartásra megközelítően 500 milliárd jut - hangzott el a sajtótájékoztatón.
A hitelek átstrukturálásának sikerességét nézve megállapítható, hogy az átstrukturálásokat követően ismételten nem fizető adósok (30 napon túli fizetési késedelembe esők) aránya drasztikusan emelkedett a vállalati szegmensekben (az adott szegmensben 30 napon túli fizetési késedelembe esett átstrukturált hitelek állománya az adott szegmens teljes átstrukturált hitelállományához viszonyítva). egy negyedév alatt a kis- és középvállalkozásoknál 9 százalékról 18 százalékra, míg az üzleti célú ingatlanhiteleknél 5 százalékról megközelítőleg 25 százalékra emelkedett a 30 napon túli fizetési késedelembe esők aránya az átstrukturált hitelállományon belül.
A nagyvállalatoknál is jelentős volt a romlás (3,4 százalékról 6 százalékra), de a szint itt jóval mérsékeltebb, mint máshol. a háztartási szegmensben is tovább romlott az ismételten nem fizető adósok (30 napon túli fizetési késedelembe esők) aránya 2010 második negyedévében, de mérsékeltebben, mint a vállalati szegmensben.
A lakáscélú hiteleknél 19 százalékról 23 százalékra, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 25 százalékról 30 százalékra, míg a gépjármű-finanszírozásnál 22 százalékról 27 százalékra emelkedett a 30 napon túli fizetési késedelembe esők aránya az átstrukturált hitelállományon belül. meg kell jegyezni, hogy az átstrukturált hitelek jelentős része már az átstrukturálás előtt is fizetési késedelemben lévő hitel volt. ebből a szempontból nézve az átstrukturált jelzáloghitelek közel háromnegyedét sikerült eddig megmenteni a háztartásoknál, ugyanakkor amennyiben a következő időszakban sem történik érdemi javulás a lakosság jövedelmi helyzetében és a foglalkoztatottságban, akkor további romlásra lehet számítani az átstrukturált hitelek portfóliójában.
A bankok válaszai alapján az ismételten fizetési késedelembe eső ügyfelek esetében az átstrukturált jelzáloghitelek megközelítőleg 40 százalékánál, míg a gépjármű-finanszírozási konstrukciók háromnegyedénél tervezik a behajtási/fedezetérvényesítési folyamat megindítását, míg a többi esetben vagy a jelenlegi átstrukturálási módszer meghosszabbítását, vagy más módszer alkalmazását tartják célravezetőnek. Vagyis a bankok ezen hitelek esetében sem tekintik a fizetési képességet feltétlenül reménytelennek a jövőre nézve, de ehhez az ügyfelek részéről is konstruktív hozzáállás szükséges.
A magasabb adósságszolgálatot számos ügyfél, mivel jövedelmi helyzete nem javult jelentősen, nem tudja teljesíteni. Az átstrukturálások sikerességét a makrogazdasági környezet érzékelhető javulása, ill. a munkahelyek számának, valamint a háztartási jövedelmeknek az emelkedése növelhetné.
Privátbankár - Zsiborás Gergő
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
