A villaparkokat jellemzően szabadon álló kis lakásszámú kertes társasházak alkotják. Egy épületre 2-6 lakás jut, melyek ugyan szigorúan véve társasházi lakások, mégis a családi házakhoz állnak közelebb. A lakásokhoz általában saját kert és terasz tartozik. A kis lakásszám miatt az épületek is emberi léptékűek. Minden tulajdonos számára nagy személyes teret biztosítanak ezek a lakások.
„A villaparkok lakásait a vásárlók családi házakkal és nem a nagy lakásszámú társasházak lakásaival hasonlítják össze” – mondta el Petrik Zoltán, a Villa Toscana villapark fejlesztőjének, a Whitestone csoporthoz tartozó DA ügyvezető igazgatója. – „A Villa Toscananál és korábbi villapark fejlesztéseinknél is azt tapasztaltuk, hogy van egy vásárlóréteg, akiknek fontos a zöldövezet és a nagy személyes tér, de az életvitelükből, munkájukból adódóan nem tudják kihasználni a családi ház előnyeit.”
A családi ház tudja felsorakoztatni azokat a jellemzőket, amelyekre a városlakók annyira vágynak. A saját ház esetében azonban kompromisszumokra is kényszerül a tulajdonos. Ha a vevő zöldövezetben, mégis a városban, a központhoz közel szeretne családi házban lakni, akkor nagyon magas telekárakat kell megfizetnie. Ha a családi házhoz elfogadható árú telket keres, akkor csak a város szélén, sőt gyakran csak az agglomerációban talál megfelelőt, így sok veszik el a saját kertben, házban töltött időből az utazással. A villaparkok esetében a telek költségei több részre oszlanak, így kedvezőbb elhelyezkedést tudnak kínálni, családi házas jellemzők mellett.
Ha a tulajdonos sok időt tölt távol az otthonától, akkor a biztonság szempontjából is előnyösebbek lehetnek a villaparki lakások. „A családi házaknál a tulajdonos egyedül fizeti a biztonságtechnikai eszközök költségét, míg egy 10 épületből álló 30 lakásos villapark esetében 30 felé oszlik meg ez a költség. Ebből fedezheti a lakóközösség a portaszolgálatot, de akár őröket is felfogadhatnak a vagyonvédelemre” – emelte ki Petrik Zoltán.
A villa ingatlantípus a római korból származik, akkor felső osztálybeli vidéki lakóépületet takart. Az ókorban két típusa létezett: a villa rustica, amely vidéki majorság volt gazdasági és lakóépületekkel. Ez a típus a parasztházból fejlődött ki. A másik típus a villa urbana, melyeket jellemzően vidéken, de nagy városokhoz közel építettek, főleg kikapcsolódási céllal. Ez a típus városi mintára épült. A Római Birodalom bukása után ezen ingatlantípusokat gyakran erődítményekké alakították át. Előkelőbb megítélésüket és népszerűségüket a reneszánsz korban nyerték vissza. Ma tágas, kertes, felső kategóriás ingatlanokat takarnak. |
A villaparkokra nagyon jó példát szolgáltat a III. kerületben, a Királylaki úton épülő Villa Toscana. Ahogy a neve is mutatja, ez a villapark toszkán design elemeket használ fel. „A mediterrán elemek, a meleg színek nagyon keresettek a vásárlók körében” – tette hozzá Petrik Zoltán. – „Mi is tudatosan választottuk ezt a megjelenést, ügyelve arra, hogy ne csak nyomokban utaljunk a mediterrán hangulatra.” A villaparkban egy hektárnyi területen 10 villa épül. Ebből is jól látható, hogy a fejlesztő nagy hangsúlyt fordított a zöldterületekre. A természet közelségét a Pilisi Parkerdő közvetlen szomszédsága is erősíti. Az épületekben 2, illetve 4 lakás kap helyet, így összesen 36 lakás lesz a villaparkban. A toszkán hangulatot idézi a tetők alacsony dőlésszöge is.
A házak elhelyezésénél a fejlesztő Whitestone külön gondot fordított a telek adottságainak minél jobb kihasználására. A telek lejtését kihasználva úgy alakították ki a lakásokat, hogy a kétszintes épületekben mind a két szinten legyen közvetlen kertkapcsolat és terasz. A felső szinten lévő lakásokból részleges panoráma is nyílik. Ehhez bizonyos szintű többlet beruházásra volt szükség, mind tervezés, mind kivitelezés tekintetében, de ez a kialakítás is idézi a toszkán lankákat.
Budapesti lakáspiac: mindenki kivár
Ingatlanpiac: a tavaly őszi állapotot mutatják az adatok
Lakóparkot építenek a rendőröknek
Lakáspiac: az eladó vihet mindent
Privátbankár