Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a parlament alakuló ülését előkészítő megbeszéléseken indítványozta, hogy minden állandó bizottság a létrejötte után belátható időn belül tűzze napirendre az elszámoltatás, a korrupcióellenes küzdelem kérdését. Az MTI-nek adott korábbi interjújában azt mondta, az országgyűlési bizottságoknak helyzetfeltáró és tisztázó munkát kell végezniük: az elszámoltatás és a korrupcióellenes küzdelem jegyében a saját területükön témánként végig kell venniük az elmúlt évek ügyeit.
A 19 állandó bizottság közül eddig hat hozta létre az elmúlt nyolc évet, annak kormányzati intézkedéseit, vagy visszaéléseit vizsgáló albizottságát: az emberi jogi, a honvédelmi, a mezőgazdasági, a sport, az oktatási és a kulturális bizottság. A parlamenti honlap adatai szerint van, ahol már tagokat is delegáltak pártok, igaz, egyelőre csak a Fidesz, illetve a Jobbik és az LMP.
Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója az MTI-nek pénteken azt mondta: a szocialista képviselőcsoport addig nem küld tagokat, amíg nem derül ki, hogy házszabályszerűen működnek-e a testületek. Szerinte bár a kormányoldal albizottságnak nevezi a létrehozott testületeket, azok valójában vizsgálóbizottságok, ezeket azonban az Országgyűlés hozhatja létre meghatozott célra, időre.
Az MSZP-s politikus kifejtette: nem a bizottságok tevékenysége ellen szólaltak fel, hanem azok házszabályszerű működését kérik. Emlékeztetett arra, hogy az alkotmányügyi bizottságtól kértek állásfoglalást az ügyben.
Kocsis Máté, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának fideszes elnöke az MTI-nek elmondta: a testület keretein belül működő, az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottság öttagú lesz. Eddig azonban csak a kormánypárti oldal tudott tagokat delegálni az albizottságba, a két ellenzéki hely még kiosztatlan. Elnöki posztját a fideszes Csampa Zsolt tölti be. Mint mondta, konkrét, elfogadott munkatervük egyelőre nincs, hiszen még nem is volt ülésük. Az MTI úgy tudja, a Honvédelmi Minisztérium körüli, közelmúltbeli botrányokkal szinte biztosan foglalkozik majd az albizottság.
Gulyás Gergely (Fidesz) az emberi jogi bizottság keretében működő a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság elnöke az MTI-nek elmondta: első körben az összes olyan szervet megkeresik, amelyiknek információja, iratai lehetnek a 2006 szeptemberi és októberi rendőri erőszakról. Példaként említette a rendőri szerveket, a büntetés-végrehajtási intézeteket, a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A beérkező információk, és anyagok alapján döntenek majd várhatóan a jövő héten arról, hogy kiket hallgatnak meg.
Gulyás Gergely kiemelte: jogvédő szervezetek között egyetértés van abban, hogy az alapvető szabadságjogok korlátozásának kezdete 2002 végére tehető. Így foglalkoznak majd a 2002. december 1-én, a Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román kormányfő budapesti találkozója miatt rendezett tüntetés feloszlatásával is.
Jelentést az albizottság nem jogosult elfogadni, de a főbizottságnak tesznek majd javaslatot. Az albizottságba a szocialistákon kívül minden parlamenti párt delegált tagot.
Az oktatási bizottság albizottságának elnökéül Révész Máriuszt javasolták. Az albizottság tagja lesz még várhatóan a Fidesz részéről Pánczél Károly, Hoppál Péter, Pósán László és valószínűleg Kucsák László. Pósán László az MTI-nek elmondta, hogy várják az ellenzéki jelölteket. Ezt követően tudják megtartani az első ülést, ahol a munkatervet elfogadhatják. Előzetesen annyit mondott, hogy a testület szinte biztosan foglalkozik majd a Borovszky-üggyel és a Zeneakadémia rekonstrukciójával kapcsolatban felmerült kérdéseket is szeretnék tisztázni.
MTI